Szemle

Fel kell lépni a romboló ideológiák ellen Ferenc pápa szerint

A katolikus egyházfő csíksomlyói látogatása után vasárnap folytatta erdélyi apostoli körútját és Balázsfalván közel százezres tömeg előtt beszélt arról, hogy amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. Ferenc pápa a vasárnap tartott szentmisén hét püspököt avatott boldoggá.

A pápa elmondta, hogy szerinte ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől.

„A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné téve őket” – jelentette ki Ferenc pápa.

A térség legértékesebb örökségeként említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot. Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját.

hirdetés

„Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz.

Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött” – mondta a katolikus egyházfő, aki úgy vélte, hogy a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.

„Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése” – fejezte be prédikációját a szentatya.

A boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra. Ugyanis a boldoggá avatott görögkatolikus püspököket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címszóval börtönözte be a kommunista állam.

A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót.

Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1848-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.

Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogat el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.

Forrás: MTI

Kép: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

Még nem érkezett hozzászólás