Papp Miklós atya ezúttal a találkozásról ír – természetesen Ferenc pápa magyarországi látogatása kapcsán, és természetesen Tolsztojt idézve!

Papp Miklós atya ezúttal a találkozásról ír – természetesen Ferenc pápa magyarországi látogatása kapcsán, és természetesen Tolsztojt idézve!

Kovács Zoltán atya lelkiségi írása Ferenc pápa egyik legfontosabb magyarországi mondatára reflektál!

Mi kell ahhoz, hogy egy versenyző győztesként fusson be a célba? Mi szükséges ahhoz, hogy egy hívő ember ezt hallja majd Jézustól: aki győz, velem együtt ül az én trónomon? Cseri Kálmán református lelkipásztor gondolatait szemlézzük.

Pánczél Viktória megrendítően szép bizonyságtétele arról, hogy talált rá a hitre és hogyan szabadította meg Jézus mindattól, amitől addig szenvedett. Az azóta dicsőítő énekes lány arra bátorít, hogyha mélyen vagy, nézz fel Jézusra, aki az egyetlen szabadító és gyógyító.

Józsefet Isten vezette a rabszolgasorson át és a börtönön keresztül. Vigyázott rá: „De az Úr Józseffel volt, hűséges maradt hozzá és kedvessé tette…” El tudjuk hinni, hogy az ige által minket is vezet az Úr napról napra? Tudunk az igének ilyen jelentőséget tulajdonítani?
A TeSó blog írását szemlézzük.

Ferenc pápa magyarországi apostoli útja mély nyomot hagyott a magyar emberek életében. De mit is jelentett mélyebb szinten a magyar egyház és a hívek számára ez a találkozás? És mit ad hozzá a nemzet életéhez? Mi volt a legnagyobb remény a pápalátogatás kapcsán? Hogyan váltak valóra ezek a remények? Az Agapé legújabb adásában erről beszélgettek, többek között a 777 főszerkesztőjével, Martí Zoltánnal is, aki végigkísérhette a Szentatyát a sajtóküldöttség delegált tagjaként.

Ferenc pápa immáron a Vatikánból emlékezett vissza magyarországi útjára, szeretetteljes szavakkal!

Magyar Kálmánt már sokan ajánlották interjúalanynak, de mivel évek óta Magyarországon él, én pedig hónapok óta Amerikában, eddig nem találkoztunk. Viszont az általa alapított Pontozó néptáncfesztivál, amelynek idén a lakóhelyünkhöz közeli New Brunswick adott helyet, és amelynek ő volt a zsűrielnöke, egy olyan lehetőség, amelyet nem hagyhattam ki. Szerettem volna kérdezgetni kalandos életéről is – 18 évesen vándorolt ki Amerikába édesapjával, miközben édesanyja ikernővéreivel már hat évvel korábban disszidált –, de ő ragaszkodott hozzá, hogy a rendezvény legyen a fókuszban. Így főleg az amerikai magyar néptáncmozgalomról beszélgettünk, amelynek ’60-’70-es évekbeli felélesztésében, megújításában neki is meghatározó szerepe volt, és amelyről maga sem gondolta, hogy ötven évvel később is virágozni fog a diaszpórában.
