2018. 12. 23.

Megadatik? – Mit és hogyan kérjünk Istentől?

Hányszor, de hányszor kérünk Istentől dolgokat? Talán ismerős az érzés, mikor nagyon szeretnénk valamit, nagyon sokat imádkozunk érte, mikor pedig nem úgy alakulnak a dolgok, egy kicsit bedurcizunk. Hiszen én annyira kértem Tőled, annyit imádkoztam érte, Te is látod, hogy mennyire a szívem vágya, és még le is mondtam erről meg arról, hogy ez meglehessen…

Az az érzésem, hogy sokan „imaautomataként” tekintünk az Atyára. „Uram, én igazán megtettem a magamét, olyan sokat imádkoztam, most akkor Te jössz.” Mikor először hallottam ezt egy tanításban, bevallom, magamra ismertem. Csak soroltam a kéréseimet és reménykedtem….

Nemrég egy imaesten az egyik dalban énekeltük az alábbi sort: „Kérünk, Jézus, hallgass meg minket!” Elgondolkodtatott a szöveg, majd az járt a fejemben, hogy én nem olyannak képzelem el az Istent, nem olyannak ismerem, aki ne hallgatna meg minket. Akihez könyörögnünk kellene, hogy a legalább egy pillantást vessen a kérésemre, problémámra. Egészen biztos vagyok abban, hogy Ő szeretettel meghallgat minket. Hogy Ő folyamatosan figyel ránk. De hát akkor miért nem cselekszik?

Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, hogy családtagjaitól, ismerőseitől mit és hogyan kérhet. Mi az, amit ha kérsz, szívesen megcselekszik neked, és mi az, amire nemet mondanak, esetleg le akarnak téged beszélni róla. Megeshet, hogy rossz helyre intéztük a kérést, de az is lehet, hogy ha megcselekednék a kérésünk, az nekünk, vagy másoknak hátrányára válna.

hirdetés

Úgy érzem, hogy hasonlóan kellene lennünk az Atyával is, ha ismerjük, akkor azt is tudjuk, hogy mi az, amit ha kérünk, akkor megcselekszi, és mi az amit nem.

Az Atya mindig szeretetből cselekszik, és azt, amire nekünk vagy másoknak szüksége van.

Ha bizonytalan vagy, meg is kérdezheted a kérésedről! Mi több, arra buzdítalak, hogy mielőtt bármit is kérnél, kérdezd meg róla imában az Atyát! A válasz persze nem biztos, hogy egybe fog csengeni a vágyaiddal.

Volt, hogy megkérdeztem Őt egy célomról valakivel kapcsolatban, amit nagyon szerettem volna. A válasz az Atyától azonnal jött is, és hát, nem az volt amit szerettem volna… Ennek ellenére ugyanazt tettem továbbra is, ami az én elképzelésem felé próbálta mozdítani a dolgokat. Két hét múlva választ kaptam az illetőtől, ami egybecsengett a fentről kapott válasszal. Bár nem úgy lett, ahogy szerettem volna, de azonnal belenyugodtam a döntésébe, mert bizonyosságot kaptam az Atyától, és az Ő gondviselését éreztem a történtekben.

Nem könnyű azonnal elfogadni a választ, megeshet, hogy olyan dolgokban, amiket nagyon szeretnénk elérni, félünk feltenni a kérdést. Félünk a választól, félünk, hogy nem kapunk választ a miértekre. De az is lehet, hogy Ő egy sokkal jobb utat szeretne nekünk adni. Maga Jézus mondja ezt:

„s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.” (Jn. 14,13-14)

„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle.” (Jn. 15,16)

Mint láthatjuk, Jézus a kérések teljesülését olyan kontextusban mondja, hogy a kérés összefüggésben van az Atya földi megdicsőülésével. Magyarul, ha a beteljesedett kérés az Atyára irányítja a figyelmet.

„Ezért mondom nektek, hogy ha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok, és akkor valóban teljesül kérésetek.” (Mk. 11,24)

Jézus arra buzdít, hogy higgyünk annak teljesülésében, amit kérünk az Atyától. De hogyan hihetnénk annak a teljesülésben amit kérünk, ha azt se tudjuk, mi az Atya szándéka? Biztatlak, hogy kérdezd meg az Atyát kérdésedről, és ha megerősödtél benne, kérd hittel. Lehet, hogy az elején nem fogod megérteni a választ, de ne keseredj el, imádkozz, és tisztulni fog a kép.

Sőt! Egészen félelmetesen tud használni minket az Atya, ha teret engedünk Neki, és megkérdezzük, hogy miért imádkozzunk, miért járjunk közben. Először lehet, hogy olyan dolgokat hoz fel, amit tudunk, de eszünkbe nem jutott volna érte imádkozni, majd idővel olyan dolgokat hoz elénk, amit nem tudhatunk. Legegyszerűbb módja, ha buszon imádkozol egy utastársadét, és könnyen meglehet, hogy a Lélek kinyilatkoztatja, hogy miért imádkozz az illetővel kapcsolatban. Egészen döbbenetes! Engem mérhetetlen örömmel tölt el, hogy az Atya szándékára imádkozhatok a másik emberért, és az Ő országát építhetem ezzel.

Pár hónapja történt velem, hogy este 11-kor Szentségimádáson voltam, és azt kaptam, hogy hazafelé a villamoson az első ajtónál fog állni egy nagyobb termetű lány, imádkozzak érte. Első pillanatban az volt az érzésem, hogy micsoda őrültség, hogy nekem ilyen gondolataim vannak. De gondoltam veszítenivalóm nincs. Imádkoztam a lányért, majd mikor eljött az ideje, elindultam haza. Persze nem hagyott nyugodni a dolog, és a villamosra az első ajtónál szálltam fel. Ledöbbentem, mert az első ajtónál valóban ott állt egy nagyobb termetű lány félig leborotvált hajjal, talpig fekete ruhában, és ahogy szálltam fel és rápillantottam, olyan undorral nézett vissza, hogy semmi kétségem nem fért ahhoz, hogy érte kell és kellett imádkoznom.

Mindezt buzdításként írtam le, hogy engedd meg az Atyának, hogy Ő hívjon el imára. Nem a magam fényezése miatt írtam. „Szerencsére” az Atya kegyelme nem ismer határokat, és ezek által is mindig megerősíti a hitem. Mindezért dicsőség Istennek! Bátorítalak, hogy merj vízre lépni, és ha arra kér az Atya, akkor akár merd megszólítani a másikat és imádkozni érte, még ha attól is félsz, hogy őrültnek néznek, vagy hogy ez ciki, mert ha hitben imádkozol a másikért, akkor az Atya közbe fog lépni, és mindent megad Neked.

Forintos Bence

fotó: lightstock

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Blog Lelkiség
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Filipánics Tibor 2018. 12. 23. 20:03

    “„Kérünk, Jézus, hallgass meg minket!” Elgondolkodtatott a szöveg, majd az járt a fejemben, hogy én nem olyannak képzelem el az Istent, nem olyannak ismerem, aki ne hallgatna meg minket. Akihez könyörögnünk kellene, hogy a legalább egy pillantást vessen a kérésemre, problémámra. Egészen biztos vagyok abban, hogy Ő szeretettel meghallgat minket. Hogy Ő folyamatosan figyel ránk. ” Bencét honnét kerestétek elő? Ismét egy olyan amit én szoktam szajkózni.Lassan de biztosan révbe értek.Talán csak annyi,hogy “szeretettel meghallgat” helyett,elég a meghallgat is.A kis jegyzetébe nyugodtan írja le mindenki Bence gondolatait és kiemelővel húzza is ki!!
    “Úgy érzem, hogy hasonlóan kellene lennünk az Atyával is, ha ismerjük, akkor azt is tudjuk, hogy mi az, amit ha kérünk, akkor megcselekszi, és mi az amit nem.” Ez rossz,túl van gondolva.
    “Az Atya mindig szeretetből cselekszik, és azt, amire nekünk vagy másoknak szüksége van.” Ez nem rossz,hanem nagyon rossz.Szépen hangzik nagyon és annyira hibás is.A hiba az,hogy az Atya nem cselekszik a szó szoros értelmében csak ami történik azt mi annak fogjuk fel.
    “az Ő gondviselését éreztem a történtekben.” Persze az is megesik,mikor nem érezzük a gondviselését.Ebből következik,hogy Ő nem az a tipikus gondviselős típus,aminek mi hisszük.Le van rángatva ismét.
    Istenről nagyon emberi képet fest,pedig ha tudná mennyivel nagyobb Ő,egy mondatban nem írná le,hogy Isten,ember,szeretet stb. Itt megint az a baj,hogy Istent lerángatja a szintünkre.Mikor veszitek ezt észre?De legalább az első gondolat jó volt,az is valami.

  • Válasz Filipánics Tibor 2018. 12. 23. 23:43

    Köszönöm!
    Nyissunk egy új fejezetet,lássuk kinek fog sikerülni,neked vagy nekem.
    “„Ezért mondom nektek, hogy ha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok, és akkor valóban teljesül kérésetek.” (Mk. 11,24) Mint minden,ez is attól függ,mire használod.Fel kellene világosítani az embereket,hogy az ima és a könyörgés nagyon nagy fegyver.Mert arra könnyedén rájövünk,hogy “Istenem,segíts a vizsgán átmennem” jó,de azt már nem vesszük észre,mikor azt gondoljuk,hogy “félek,ez nekem nem fog sikerülni” bizony rossz. Isten,nem a szerint bírálja el (amit egyébként nem tesz)kérésünk,hogy jó vagy rossz.Ha így lenne,boldog világban élnénk.Addig eljutottatok,hogy szabad akaratot kaptunk,de tovább is van.Az sorsomat,BENNE MINDENNEL,mi alkotjuk.Legyen az helyes vagy helytelen.Van mi előre visz van mi hátra.Közönséges halandók egymás sorsának kovácsai.Vannak azonban kiemeltek.Ők olyasmit tudnak amit csak úgy tudnak értelmezni,ami passzol a hitvilágukba,ez egyénenként változó.Mivel a szeretetet tartjuk a legnagyobbra,általában minden e körül forog.De a szeretetet,rosszul értelmezik.Pl:a legnagyobb szeret az,ha valaki meghal valakiért. Ez nem igaz.A legnagyobb áldozat,talán lehet.A szeretet soha nem szabad összemosni Istennel,alázattal,önfeláldozással stb.(elkalandoztam) Az idézet részben igaz,de nagy(obb) bajban lennénk ha mindig így lenne.Isten hihetetlen hatalommal,tudással ruházott fel minket,ne futkározzunk a szoknyája alá mindig.Arra sincs szükségünk,hogy mindenben Isten tervét lássuk,mert a lényeg nem Isten.Én és Te vagy a lényeg.De ismerősnek cseng az,hogy “amit velük tesztek,velem teszitek”? És ez a titok!Mi mindannyian Istenben vagyunk,nem pedig Isten bennünk (vagy körülöttünk).Az irányt tévesztik el és benne a lényeget.
    Boldog karácsonyt!