Blog, Heltai Péter

Boldog akarsz lenni? Mutatom a titkot!

Boldogság, boldognak lenni. Talán a leginkább kattintásvadász fogalmak, amelyeket, ha beírunk egy írás címébe, szinte biztos, hogy mindenki rákattint (látjátok, én is beleírtam). Nem véletlen, hiszen korunkban egy rosszabb dolog van annál, hogy ezerfelé kétségbeesetten kutatjuk a lelki békénket: az ehhez párosuló türelmetlenség.

Ma mindenki tudatában van annak mennyire “egyéniség”, mégis képes akár tízezrek számára született életmód blogos írásoktól várni személyes problémáinak a pontos megoldását. Áhítozunk a bölcsek kövére, az univerzális válasz után, amelyet sokszor kivetítünk emberekre, helyzetekre: “majd ha megházasodunk boldog leszek” , “ha elmehetek végre külföldre boldog leszek”, “amint egyenesbe jövök anyagilag boldog leszek”. A legmélyebb álmainkat, vágyainkat állítjuk az úgy nevezett boldogság szolgálatába anélkül, hogy átgondolnánk, mi is az egyáltalán? Próbáljunk meg végigvenni először is néhány lehetséges boldogság-definíciót:

1. A boldogság az, amikor elégedett vagyok és jól érzem magam bőrömben.

Ez tényleg szuperül hangzik, de mi, akik ezt a cikket olvassuk és éltünk már minimum két évtizedet ezen a planétán, tudjuk, hogy az ilyen időszakok nagyon ritkák. Nem az elhibázott döntéseink miatt, hanem mert egyszerűen az életünk körülményei (család, munkahely, barátságok, egészségünk) véletlenszerűen megborítják ezt a nagy ritkán létrejövő egyensúlyt.

Önmagában azért küzdeni, hogy valamilyen permanens “jó érzés” kerítsen minket hatalmába minimum naiv, de mindenképpen figyelmen kívül hagyja magát az életet.

2. Boldognak lenni annyit jelent, hogy megvalósítom önmagam.

Ha ez a divatos megközelítés jön szóba, mindig egy hatalmas innovációként bemutatott konzerv jut eszembe, ami kinyitja és meg is eszi magát. Lelkem rajta, én általában amögött, ha valaki ezt mondja annyit hallok ki erősen érzelemközpontú formában, hogy “azt szeretnék csinálni, amit akarok”. Ez pedig sokfelé vezethet, de emberségünkből kiindulva előbb leszünk saját önzésünk és következetlen döntéseink áldozatai, ahelyett hogy megtalálnánk a lelki békénk.

3. Ő az én boldogságom!

Ahogy arra már fentebb is utaltam, sokan egy másik emberhez hajlamosak kötni a boldogságukat. Az persze önmagában nem rossz dolog, ha egy párkapcsolatban/házasságban nagyon szeretik egymást, sőt! De a boldogságom tárgyává és eredőjévé tenni a másikat ártalmas mindkét félnek. Nem várható el senkitől, hogy abszolút támasz legyen élete minden pillanatában. Aki így tekint a másikra, megint csak olyan lóra tesz, amelytől nemhogy boldog nem lesz, hanem állandóan kiszolgáltatottnak fogja magát érezni.

Amikor nemrég a lelkivezetőmmel beszélgettem és panaszkodtam neki, hogy mennyire hullámzó az imaéletem, nem tudok koncentrálni, nincs semmi “jó érzésem”, ha Istenre gondolok, egyszerűen annyit mondott:

Az életünk célja nem a boldogság, hanem hogy minél több jót tegyünk.

Ez az egyszerű mondat akkor nagyon betalált. Elvégre, hol beszél arról Jézus vagy az apostolok, hogy keresztényként  egész életünkben remekül fogjuk magunkat érezni, kamatozni fog a nyugdíjmegtakarításunk, lábainknál játszanak majd az unokák és a végén elballagunk mind valami szép zenére a naplementében? Pont az ellenkezője! Kellemes nyugi helyett meghasonlás, akár családtagokkal való konfliktusok, a laza hétköznapok helyett üldöztetés az igazságért és tanúságtevő élet, önmegvalósítás helyett mindenkiért akár az életét is odaadó szeretet.

Nem szabad, hogy a hangulataink, a könnyen hajlítható értelmű “boldogság” utáni vágyunk határozza meg az életünket. Isten tudta mennyire ingadozóak vagyunk és könnyen eltévedünk az élet útvesztőiben. Ezért adta a Szentírást, az Egyházat,  és a szentségeket, amelyeket áthat az ő Lelke és így képes az embernek olyan kereteket biztosítani, amelyben mindig a Jót teheti. Nem fogjuk magunkat mindig jól érezni, sőt általában kevesebb katartikus, igazán “kerek” pillanat jut az embernek ezalatt a néhány évtized alatt itt a Földön. De a tudat, hogy Istennel vagyunk és az ő útját járjuk, igazi nyugalmat fog adni, hiába tombol vihar az életünk felszínén.

És hogy Ő mit ért végső soron boldogság alatt? Ha körbenézel vagy teszel pár lépést, biztos találsz egy kis keresztet a szobádban – vagy lehet épp lóg is egy a nyakadban….pontosan ezt!

Ez a világ elmúlik, és elmúlik a kívánsága is. De aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (1Jn 2,17)

 

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Még nem érkezett hozzászólás