2017. 04. 01.

Kik voltak eredetileg „április bolondjai”?

A megfejtéshez vissza kell utaznunk majdnem fél évezredet, hogy az akkori Európa felekezeti és birodalmi feszültségei között jobban beleássuk magunkat a….naptárakba.

Mi, a kicsiny Kárpát-medence szülöttei egy dologban általában biztosak szoktunk lenni: aki valamit is számított a világtörténelemben, akármilyen nyakatekert módon, de végső soron magyar. Katolikuséknál az effajta evidenciák sora általában egy elemmel bővül: bármi, amit a (poszt)modern világ saját vívmányaként tüntet fel, annak gyökerei az Egyházon belül (lehetőleg papok vagy szerzetesek közreműködésével) született meg. Tegyük hozzá, mindkét feltevésnek sok esetben nem kevés alapja van.

Hitsorsosaim, mindenki felcsaphatja az apologéta füzetkéjét: az április 1-jei bolondozás eredete a XVI. századi pápaságig nyúlik vissza.

Történt ugyanis, hogy 1582. október 4. éjszakáján Spanyolország (és gyarmatai), Portugália, Lengyelország és Itália nagyobb részének lakói lefeküdtek aludni és mire felébredtek, már október 14-e volt. A jelenség nem valamiféle csodának tulajdonítható, hanem a Katolikus Egyház naptárreformjának részét képezte. Az újítást XIII. Gergely pápa (1572-1585) korábban már kihirdette és a fent említett katolikus többségű országok csatlakoztak is hozzá. No, de mi volt a helyzet a többiekkel?

A reformáció utáni Európában, amikor a felekezeti háborúk sajnos nagyon is a mindennapok valóságát jelentették, minden, ami Rómából jött, gyanús volt a protestáns világ számára – annak ellenére, hogy a naptárrendszer megújításának szükségességében egyetértettek. Nem szükséges belemenni a részletekbe, de nagyjából Julius Caesar próbálkozása óta folyamatosan csak foltozták a róla elnevezett Juliánus-naptárat. Ezt a zavart tette rendbe a pápa és alapozta meg a ma is használt Gergely-naptárunkat. Poroszország – kivételként –  már 1610-ben elfogadta a reformot. Az angolok már nem adták ilyen könnyen magukat: 1750-ig kellett várni, hogy átálljanak a gregorián naptárra (ekkorra már több, mint 10 nap lemaradásban voltak). Az 1752-ben érvénybe lépő „Calendar (New Style) Act” áthelyezte a korábbiak alapján március 25-április 1. közötti újévet január 1-re.

Akik ebben az átalakulási (netalántán az átállás utáni) időszakban is ragaszkodtak az április 1-jei újév ünnepléséhez, azokat nevezték „április bolondjainak”.

Ez messze sem jelenti azt, hogy már sehol se használnák a Juliánus-naptárat. Oroszország 1917-től állami szinten bevezette a gregorián számítást, de a keleti ortodox egyházak továbbra is előbbit veszik alapul. Ettől függetlenül, XIII. Gergely pápa rendszere napjainkban is a legelterjedtebb naptár az egész világon.

(Ha részletesebb összefoglalót is olvasnál: The Day the Church Altered Time)

Egyéb Heltai Péter
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás