2017. 01. 16.

A tudomány az új vallás – és ennek egyáltalán nem örül

A Biblia is kezd úgy járni, mint a tudomány: csak azt hisszük el belőle, amiben jó érzés hinni.

Ezt a mondatot az index.hu ezoterikus tanokról szóló cikkében olvashattuk nemrég. Bár a sorrend sántít (azért mégiscsak a Bibliát dobták el előbb az emberek), a szerző kétségkívül fején találta a szöget. Valami olyan dolog történik most a tudománnyal, amit mi, vallásosak nagyon jól ismerünk.

A relativizálás.

Pedig nemrég még a tudomány volt az új vallás, ami végre egzakt, értelmes módon mondja meg, hogy hogyan kell élnünk. Alighanem éppen ez volt a hiba. A kereszténység is addig volt jó, amíg világbékéről és angyalokról szólt, és akkor lett elég belőle, amikor elkezdett kényelmetlen parancsokat osztogatni.

Mostanra azonban a tudomány is bejött a konyhánkba, számon kéri rajtunk a súlyunkat, az élvezeteinket, újabban a kényelmünket is. Lelkifurdalást kelt bennünk azért, mert cukros üdítőt iszunk, vagy mert autóval járunk dolgozni. Ha pedig ellenállunk, akkor borzasztó betegségekkel, háborúkkal fenyegetőzik. Márpedig a világ nem azért szabadult meg a papok hatalmától, hogy tudósokkal helyettesítse őket. Olyan mondatokat hall lépten-nyomon az ember, hogy valaki nem hisz az éghajlatváltozásban, vagy nem hisz a gyógyszerekben. Mintha ezek valamilyen szellemi létezők volnának! A tudomány annyira az új vallássá vált, hogy maga is menthetetlenül sodródik bele a hit kategóriájába, ahol minden csak személyes meggyőződés kérdése.

Mi következik ezután?

Ami ezután történik, azt mi, vallásosak, nagyon is jól ismerjük. Kitalációnak, a hatalom érdekét szolgáló összeesküvésnek állítják be az egészet. Azon kapjuk magunkat, hogy ötven éve megoldott dolgokról kell állandóan vitatkoznunk. A végtelenségig kihasználják a botrányokat: ha találnak egy csalót a köreinkben, azt ellenünk szóló bizonyítékként körbehurcolják az egész interneten. Hetedíziglen felhánytorgatják a múltbeli hibáinkat, mert ha egyszer valamiben tévedtünk, akkor miért kellene valaha is megbízni bennünk. A szakmai vitákat belső széthúzásként, az apró pontosításokat történelmi reformként tálalják. Mesterien játsszák ki a tudományt a vallás ellen, előbbit a materializmussal, utóbbit a babonasággal összemosva; a kettőt kibékíthetetlen ellenségeknek beállítva.

Ha pedig a bölcsek tekintélye sárba hullt, akkor minden csak valakinek a véleménye lesz. Innentől kezdve egy évszázados múltú teológiai tanítás vagy egy Nobel-díjas fizikus életműve egyenértékű a kedvenc Facebook-csoportomban múlt héten kitalált elmélettel. És ahol kereslet van, ott megjelenik a kínálat is. Ahogy a modern szekták világában már bármire és annak az ellenkezőjére is lehet bibliai magyarázatokat találni, ugyanúgy a legnagyobb butaságokat is biztosan aláírja valahol egy professzor.

Van azonban egy hatalmas előnyünk a tudománnyal szemben: a Vatikán központi tekintélye. A vallási kérdésekben összezavart katolikusnak van lehetősége a nihil obstat biztonságával kiválasztani a megbízható könyveket. Mégis: az idézett felmérés alapján a hívők az országos átlagnál kétszer nagyobb arányban fogadják el a reinkarnációt – pedig azt a kereszténység egyértelműen tagadja. Ezen bizony alaposan el kellene gondolkodnunk! Sokan hisznek el mindenféle elméleteket anélkül, hogy egyáltalán utánanéznének az Egyház álláspontjának. Közben pedig az ezoterikus szekták kezdenek gazdasági, sőt, politikai erővé válni. Egyes légből kapott elméleteknek már több követője van, mint akármelyik pártnak vagy egyháznak. Nekünk, keresztényeknek tehát fontos dolgunk lenne, hogy legalább a saját házunk táján tegyünk rendet, és minél előbb szabjunk gátat a babonák terjedésének.

Leelőssy Ádám

(fotó: nepszava.hu)

Borítókép: Businessman and problems
Egyéb
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás