2017. 03. 12.

Amikor II. János Pál pápa egy kiugrott papnál gyónt

Hogyan menti meg a szent lengyel pápa gyónása a Róma utcáin lézengő hajléktalan egykori papot? Igaz történet.  

Scott Hahn amerikai katolikus teológus egyik pap barátja egyszer Rómába utazott, ahol II. János Pál pápával kellett találkoznia. A Szent Péter Bazilika felé menet egy templom előtt haladt el. Elhatározta, hogy bemegy és imádkozik. A templom küszöbén egy koldust vett észre, aki ismerősnek tűnt a számára. Betért a templomba, imádkozott néhány percig, aztán kilépett a templomból.

Ekkor jutott eszébe, kire emlékezteti őt a koldus: egy szemináriumi társára, akit vele együtt szenteltek pappá. Zavartan közelebb lépett, hogy beszéljen vele. A koldus vonakodva elmondta neki, hogy sutba dobta a reverendát. A pap csak pár percet tudott vele beszélni mielőtt nehéz szívvel otthagyta, nehogy elkéssen az Őszentségével való találkozóról. Elment a Vatikánba és hamarosan az audienciára várakozók sorában találta magát, sokadmagával együtt.

A Szentatya elé érve megfeledkezett a protokolláris tanácsokról és áthágva minden előírást, II. János Pál lábai elé borult, koldussá lett pap barátjáról beszélt neki és a tanácsát kérte.

hirdetés

A pápa arra biztatta, azonnal menjen és keresse meg egykori társát, majd pedig térjen vissza a Vatikánba, de ezúttal már a hajléktalannal

A kihallgatásról távozva gyorsan visszament a templomhoz, ahol még mindig ott volt barátja, a koldus pap. Elmondta neki a hihetetlen újságot: „Gyorsan, a Szentatya vár minket magához magánvacsorára!” A koldus szabadkozott, hogy borzasztó állapotban van, koszos, rongyos és nincs mit felvennie. Barátja így felelt: „Idefigyelj! Nem megyek nélküled. Menjünk a szállodámba, adok borotvát és egy váltás ruhát, az megteszi.”

Épp idejében értek vissza a Vatikánba. A két papot II. János Pál magánlakosztályába vezették, ahol Őszentségével vacsoráztak. Az étkezés végeztével a Pápa arra kérte Scott barátját, hogy hagyja őt egyedül a koldussal és várakozzon a hallban. A Szentatya ekkor a koldus pap felé fordult és így szólt hozzá: „Atyám! Meghallgatná a gyónásomat?” A koldus pap dadogva felelte, hogy ő már nem pap. A pápa erősködik: „Egy pap örökre pap.” A koldus szabadkozott, hogy ő kiugrott pap és nincs joga gyakorolni papi hivatását. A Szentatya azt válaszolta, hogy ő a pápa és azonnal visszahelyezheti őt.

Kifogyva az érvekből, a kiugrott pap nem tehetett mást, mint hogy beleegyezett és meghallgatta II. János Pál gyónását. Rögtön utána pedig a pápa lábai elé borult és zokogva kérte, hogy most a Szentatya hallgassa meg az ő gyónását. Mielőtt elbocsátotta, a Szentatya közölte vele, hogy máris rábízza egy plébánia vezetését, különleges feladatként pedig megbízta, hogy a koldusokkal foglalkozzon.

Ford: Nagyné Molnár Ildikó
Forrás: Aleteia

Kép forrása: Pax TV

Egyéb
hirdetés

5 hozzászólás

  • Válasz Mikrobi 2017. 03. 12. 20:11

    Nagyon szép történet. Forrás? Komolyan, nem trollkodásból! Meg érdekelne a történet folytatása is. Mi lett a pappal? Megállta a helyét?

    • Válasz Martí Zoltán 2017. 03. 12. 20:16

      kedves Mikrobi, forrás a cikk alján! 😉

      • Válasz Mikrobi 2017. 03. 12. 20:21

        Köszönöm! És mi lett a pappal? Legalább a nevét lehet tudni?

      • Válasz Mikrobi 2017. 03. 12. 21:38

        Tehát nem. Szomorú, de így nem igazán hihető a sztori:-(

        • Válasz Martí Zoltán 2017. 03. 12. 22:50

          Kedves Mikrobi,

          ugye te sem gondolod komolyan, hogy azért, mert egy önkéntesekből álló csapat vasárnap este 21:30-kor nem válaszol a hozzászólásodra, a történet hamis? Utána fogunk járni, hogy lehet-e bármit tudni a papról, de nem gondolnám, hogy Scott Hahn csak úgy össze-vissza mondana el ilyen történeteket. (Scott Hahn az Egyesült Államok egyik legjelentősebb katolikus teológusa és előadója – http://www.scotthahn.com/, vagy ajánlom még a Wikipédiát.)

          Miért gondolod, hogy Scott Hahn nem állított igazat, vagy miért ne történhetett volna meg, hogy szándékosan – például mert a pap érdekeit figyelembevéve – nem került nyilvánosságra a név? Hangsúlyozom, utána fogunk nézni és járni, de aggasztónak tartom ezt a szkepticizmust a hírrel szemben, és a bizalmatlanságot velünk kapcsolatban.