Magyarországi látogatásának második napján Pasaréten tartott előadást a szentföldi keresztények helyzetéről Pierbattista Pizzabballa jeruzsálemi latin pátriárka. Az egyházi méltóság tetlházas előadásának végén a 777 is kérdezhetett.
A jeruzsálemi latin pátriárka hagyományosan fontos egyházi és diplomáciai szerepet tölt be, azonban az októberben kirobbant izraeli-palesztin konfliktus miatt a szokásosnál is nagyobb figyelem kíséri szolgálatát. Minden túlzás nélkül szinte az egész világ beszámolt arról a nemes nyilatkozatáról, amelyben saját magát ajánlotta fel a gázai túszokért cserébe. Ezért is hatalmas dolog, hogy Pierbattista Pizzaballa pátriárka állami meghívásra Magyarországra látogatott: a ferences szerzetes előbb állami méltóságokkal – többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel – egyeztetett, majd csütörtök délután a ferencesek pasaréti közösségi házában tartott előadást a “Keresztények helyzete a Szentföldön” címmel. (A cikk megírásakor a Budapesti Belvárosi Ferences templomban mutat be ünnepi szentmisét.)
A pátriárka előadása nem meglepő módon teltház előtt zajlott: egyházi méltóságok, ferences testvérek, a téma iránt érdeklődő civilek és újságírók alkották a közönség jelentős részét. Az angolul elmondott – rendkívül magasszintű tolmácsolással segített – beszéd elején Pierbattista Pizzaballa felvázolta a keresztények demográfiai helyzetét a Szentföldön – amelyet most Izraelre és Palesztínára szűkítünk le. Habár mindösszesen a lakosság 1-2 százaléka vallja magát kereszténynek a térségben, a számuk így sem elhanyagolható: ötvenezer keresztény él Gázában és Ciszjordániában, Jeruzsálemben a számuk tízezerre tehető. Egyáltalán nem kívülállói a társadalomnak, a palesztin keresztények például ugyanúgy teljesen palesztinok, mint a muszlim honfitársaik – mutatott rá a pátriárka.
hirdetésA 34 éve a Szentföldön élő egyházi méltóság szerint október 7-én minden megváltozott: az izraeli-palesztin konfliktus kitörése óta olyan gyűlölet van a két nép között, amelyet soha korábban nem tapasztalt.
Különösen aggasztó a Gázai övezetben élő keresztények sorsa, akik közül ezren maradtak a térségben, ők leginkább Észak-Gázában ragadtak. Az izraeli hadsereg a terroristákat kutató akciói során a földdel tette egyenlővé a területet, a házak hatvan százaléka megsemmisült, nincsen élelmiszer, víz, áram. A palesztin áldozatok száma közelít a 25 ezerhez, miközben 1.9 millióan hagyták el otthonukat, sokan közülük az utcán élnek. A pátriárka rámutatott, hogy Gáza jelenleg teljes blokád alatt van, egyetlen határon lehetséges a be- és kilépés – Egyiptom felé – de ott is szinte lehetetlen. A keresztény áldozatok száma húsznál is több – jelenleg két nagy csoportba menekülve várják a békét, miközben a pátriárka diplomáciai úton igyekszik humanitárius segélyben részesíteni őket.
Pierbattista Pizzaballa előadásában hangsúlyozta, hogy a háború nem csak fegyverekkel zajlik, hanem szavakkal is, amelyek képesek befolyásolni az embereket és érzelmeiket. A pátriárka és a keresztények két tűz közé kerültek: Izrael és Palesztina is dühös rájuk, mert szerintük az egyházi vezető nem ítélte el egyértelmű szavakkal a két fél súlyos tetteit – ami nem igaz, csak a túlfűtött érzelmek között nehéz meghallani a józan hangot. A zsidó világ elárulva érzi magát, mert szerintük a keresztények nem védték meg őket eléggé, miközben a palesztinok is elégedetlenek – miközben a keresztények megosztottakká váltak.
“Palesztína nem egyenlő a Hamásszal, Izraelben pedig nem mindenki bombagyáros”
– árnyalta a szélsőséges nézőpontokat a magyar közönségnek Pizzaballa. Különösen fontos ebben a kiélezett helyzetben a megfelelő nyelvezet használata, ebben úgy érzi, hogy ő maga is hibázott korábban, nem mindig választotta meg jól a kimondott szavakat. A vallási párbeszéd fontosságát hangsúlyozó pátriárka szerint pont a párbeszéd veszett el a felek között, amely viszont megoldást is jelenthetne. “Számomra a referenciapont Isten szava, mindig azt kérdezem, hogy a Jézussal való kapcsolat fényében mit kell nekem tennem” – hangsúlyozta az egyházfő.
Három szót tart különösen is fontosnak a mostani konfliktus megoldása kapcsán: igazság, igazságosság, megbocsájtás. “Ebben a mostani helyzetben igazságosságra van szükség és igazságra. De megbocsátás nélkül az igazság csak ellenállás” – mutatott rá Pizzaballa.
Az előadás végén az újságírói kérdések következtek, először a 777 kapta meg a lehetőséget. Arra voltunk kiváncsiak, hogy vajon a keresztény egyház a jeruzsálemi latin pátriárka vezetésével lehet-e egy híd a konfliktusban álló felek között, illetve Ferenc pápával milyen egyeztetések zajlanak a béke elérésének érdekében, amelyek nyilvánosságra hozhatóak-e:
“Sokféle híd van, egészen kicsik és nagyobbak, valamelyiken egy teherautó is át tud hajtani, míg a másikon csak egy bicikli. A tárgyalásokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy azok akkor működnek, ha nem nyilvánosak. De annyit el tudok árulni, hogy állami és egyházi szinten is sok kísérlet van – különböző egyházak részéről. Bízom abban, hogy ezek időben sikerre vezetnek majd, de jelenleg azt látjuk, hogy a pozíciók nagyon távol állnak egymástól. Nagy szükség lenne a bizalomra a tárgyalásokon, hosszú időre lesz szükség, hogy előre tudjunk lépni. Abban is bízom, hogy ebben a tragédiában minden fél belátja, hogy megoldásra kell törekednie, közeledésre van szükség. Ferenc pápával is folytatunk megbeszéléseket, de erről sajnos részleteket nem mondhatok” – reagált kérdésünkre a pátriárka.
Ezt követően a világszerte híressé vált felajánlásáról kérdeztük a pátriárkát – ahogyan a cikk elején is említettük, saját magát ajánlotta fel a túszul ejtett izraeli gyermekekért cserébe. Arra voltunk kiváncsiak, hogy milyen visszajelzés érkezett akár a palesztin kormány, akár pedig Izrael részéről, azonban Pizzaballa pátriárka hitelesítve korábban elmondott saját szavait, diplomatikusan és elengánsan kerülte ki a kérdést: “Vannak olyan kérdések, amelyeket jobb megválaszolatlanul hagyni, nem válaszolhatok erre” – zárta rövidre a témát az egyházi méltóság.
A program zárásaként arról kérdezték a pátriárkát, hogy a magyar állami segítségnyújtás mennyire számít rendhagyónak: “A magyar támogatás meglehetősen egyedi. Természetesen kapunk más államoktól is támogatást, de ezeknek a módja nagyon eltérő tud lenni. Meglehetősen egyedi, hogy egy állam közvetlen módon nyújt segítséget az egyházaknak, általában más csatornákon keresztül érkezik ez a támogatás. Ami Magyarországon történik az egyáltalán nem átlagos, a mai találkozonkón az állami képviselőknek mondtam is, hogy “nem normális”. A reakció alapján úgy tűnt, hogy a magyar állam büszke arra, hogy ilyen módon nyújtja a támogatást” – foglalta össze tapasztalatait Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka, akinek előadását hangos taps zárta a pasaréti közösségi házban.
Teljes beszélgetés:
hirdetés
