Karácsonyi templomlátogatók – 777
Blog, Martí Zoltán

Karácsonyi templomlátogatók

Ha valaki szeretne karácsonykor ülőhelyet találni valamelyik istentiszteleten vagy szentmisén, akkor nem árt, ha korán megérkezik. Ilyenkor a szokottnál is zsúfoltabb tömeg gyűlik össze Isten házában, és saját tapasztalatomból kiindulva, bizony ilyenkor mi hívők kicsit morcosabbak leszünk.

Ezen az ünnepen ugyanis az is ellátogat a templomba, aki máskor a lehető legnagyobb ívben elkerüli. Bizonyos szempontból presztízskérdés a karácsonyi mise, kulturális programmá és „trendi” hagyománnyá silányítják, teljesen eltorzítva a valódi jelentését. De mégis azt mondom, sőt leghatározottabban állítom, hogy a hitüket gyakorló hívőknek ilyenkor türelemmel, sőt nyitottsággal kell közeledniük a „betévedtek” felé.

Rossz az a hozzáállás, amelyik negatívan viszonyul a karácsonykor megjelenő hatalmas templomi tömeghez. Ugyanis nem az a baj, hogy karácsonykor ott vannak, hanem hogy máskor nem.

Nekünk, akiknek magától értetődő a templomba járás élménye és az imádság ereje, nyitottnak kell lennünk azok felé, akik belecsöppennek ebbe a világba. Éreztetni kell velük, hogy testvérként, családtagként kezeljük őket, hogy örülünk annak, hogy eljöttek. Hogy nem a fűtött padban lévő helyünket féltjük, hanem szeretettel tekintünk a mellettünk lévőre. Mert nem az a célunk, hogy máskor ne jöjjenek, hanem fordítva: azt szeretnénk elérni, hogy legközelebb is velünk legyenek.

A karácsonyi istentiszteleteknek felekezettől függetlenül óriási evangelizációs lehetőséget rejtenek. Sokan egész évben csak ilyenkor hallanak Istenről, csak ekkor van lehetőségük, hogy megismerjék a hitben lévő örömöt és teljességet. Ezért nagyon fontos, hogy papok (lelkészek) karácsonykor ne filozófiai kiselőadásokat tartsanak, ne dogmatikai és teológiai előadásokat, hanem egyszerűen közvetítsék Isten felénk irányuló hatalmas szeretetét.

Nem megdorgálni kell a néha valóban idegenül mozgó és viselkedő látogatókat, hanem hitelesen és szenvedélyesen beszélni arról, hogy a hit nem elvesz, hanem ad, hogy nem hátráltat, hanem segít, hogy nem kevesebbek leszünk tőle, hanem sokkal többek.

Martí Zoltán

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá