Martí Zoltán

Olofsson Placid bencés szerzetes a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyarja: ártatlanul került szovjet munkatáborba, hogy ott másoknak erőt adjon, kitartásra buzdítson, társait hitében megerősítse. Tíz év gyötrelmet követően hazatért, hogy kényszerűségből civil pályára kerüljön – hiába akarta azonban az állam ellehetetleníteni, hite mindig erősebb volt a központi akaratnál és gyűlöletnél. Isten hosszú élettel ajándékozta meg, így a rendszerváltást követően több generáció is hallhatta fantasztikus történeteit. Még véletlenül sem rangsorolnánk, de alighanem kevesen keretezték be egy munkatáborban főnökük kérésére Sztálin és Lenin fényképét WC-ülőkékbe…

Ezeket a heteket Kínában töltöm, ahol az olimpiai játékokat rendezik – és én abban a hálás helyzetben lehetek, hogy tudósíthatok az eseményről. Rengeteg impulzus, felemelő pillanat éri az újságírót egy olimpián, most mégis egy váratlan pillanatot osztok meg Veletek. Sok mindenre számítottam, de hogy Zhangjiakouban épp Dosztojevszkij fog betalálni egy fantasztikus gondolattal – erre nem gondoltam!

Jószándékú írás egy tényleg jószándékú embernek.

Még legnagyobb riválisai és ellenfelei is az egyetemes sporttörténelem egyik legnagyobb csillagának és versenyzőjének tartják Michael Schumachert. A hétszeres világbajnok Forma-1-es pilótáról az elmúlt hetekben exkluzív dokumentumfilmet mutatott be a Netflix, amelyben mint versenyzőt és mint családapát is jobban megismerhetjük. A német versenyzőt 2013-as síbalesete óta a közvélemény nem láthatja, állapotáról csak találgatni lehet, így különösen nagy érdeklődés övezte a dokumentumfilm bemutatását. Íme négy szubjektív érték, amelyben feltétlenül példakép lehet Michael Schumacher és családja!

Több mint egy héttel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus befejezése után most volt igazán időm arra, hogy leüljek, és átértékeljem, hogy mit éltem át ezen a héten. Ahogy egy korábbi írásomban is említettem, nem újságíróként vettem részt a NEK-en, hanem zarándokként – és habár ez nem volt tudatos döntés a részemről, mégis személy szerint aligha járhattam volna ennél jobban. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, amit átéltem, akkor úgy fogalmaznám meg, hogy ismételten megtapasztalhattam: Isten mindent képes áldássá tenni, úgy és olyan módon, amire egyáltalán nem számítana az ember. 

Ötéves várakozás után ma veszi kezdetét Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Miközben az utóbbi napokban a keresztény – katolikus – körökben is inkább a sárdobálással voltak egyesek elfoglalva, inkább érdemes lenne az esemény igazi ,,sztárvendégére” figyelni. Mert ha így teszünk, mindannyian jól járunk.