“Ha úgy érzed, veszélyben az egykor csodálatos kapcsolat, hűlőben az érzelmek, akkor sem kell feltétlenül dobnod a másikat.” A cikk a Szeretlek Magyarország-on jelent meg.

“Ha úgy érzed, veszélyben az egykor csodálatos kapcsolat, hűlőben az érzelmek, akkor sem kell feltétlenül dobnod a másikat.” A cikk a Szeretlek Magyarország-on jelent meg.
Múlt héten arról írtunk, miért is fontos, hogy közösséget találjunk magunknak, ahol megélhetjük a hitünket és erősíthetjük az istenkapcsolatunkat. Ha megfogalmazódott Benned a vágy, hogy közösséget keress, akkor most adunk néhány szempontot, hogyan is érdemes nekilátni. Még nem késő!
Nehézséget jelent félbehagyni egy már elkezdett munkát, mert közbejött valami? Nem vagy képes átadni feladatokat másoknak, mert azt gondolod, hogy csak te tudnád jól elvégezni? Sokat hezitálsz reggel, hogy melyik a leginkább hozzád illő szett? Miután végzel valamivel, úgy érzed, csinálhattad volna jobban is? Esetleg jobb anya, jobb főnök, jobb asszisztens lehetnél? Mindig mindenben csak jobb és jobb? Semmi sem elég jó számodra, beleértve a gyermekeidet, férjedet, feleségedet, barátaidat, de az egész társadalmat is, amiben élsz…
A Catholic Links tippjei következnek, mielőtt teljesen függővé válnál a tökéletesség igényétől!
Keresztény körökben szerencsére nagyon sok közösség van, amik közül választhatsz. Sokan nem is egy helyen tagok! Nem érdemes kihagyni ezeket a szuper lehetőségeket! Barátok, programok, hit-erősítés, és még sorolhatnánk. Akkor soroljuk! 🙂
Bronnie Ware éveken át betegápolóként dolgozott, hospice-nővérként az utolsó 3-12 hetet töltötte a haldoklókkal. A betegei már csak meghalni tértek haza a kórházból. Miket mondhatnak vajon az utolsó napjaikban, perceikben ezek az emberek? A szeretlekmagyarorszag.hu cikkét olvashatjátok.
Az “igazira” való várással eltöltött idő gyakran vontatott, tele van érzelmi gubancokkal, magánnyal. Pedig nem kell feltétlenül így lennie, van választásod! Leülhetsz és várhatod, hogy a szerelem találjon rád, de aktívan kutathatod is. Panaszkodhatsz, hogy magadon kívül nincs senkid, vagy elkezdhetsz részt venni eseményeken, ahol belebotolhatsz valakibe, aki hasonló érdeklődési körrel bír. Gázolhatsz derékig a szenvedésben és az önsajnálatban, vagy választhatod az örömök keresését, ha már egyszer az élet színpadján állsz.
A férjed olyan dolgokat is ellenállhatatlannak talál benned, amikről valószínűleg nem hencegne a barátainak, és bizonyára áradozó Facebook-posztot sem írna. Sőt, a legtöbb férj inkább titokban tartaná ezt a listát. Ezeket a dolgokat sokszor bizony bevallani is nehéz, nemhogy külön kérni.
Tegye fel a kezét, aki képes minden alkalommal ugyanúgy bemenni a templomba, ugyanúgy végigülni egy misét, istentiszteletet. Ezt (természetesen magamból kiindulva – hogy máshogy?) teljesen elképzelhetetlennek tartom. Sőt, szerintem néha olyan a templom, mint egy varázsdoboz: bemegyek pirosan, aztán jön az isteni csiribú-csiribá, és kijövök zöldre átváltozva.
Hogy vagy? Hogy mész be? Hogy vagy jelen? Hogy jössz ki?