Ferences templomunkban egyszer vendégmisézett egy jezsuita pap. Az ő gondolatai nyomán hónapokkal később végre megérett bennem, hogy tényleg miért a hitetlen Tamás az egyik legzseniálisabb szentünk.
Október 18. napja Szent Lukács evangélista ünnepe. De ki is volt Lukács, mit keres mellette a bika és mi köze van a festészethez?
A novemberben megkezdődő budapesti metrófelújítás első üteme alatt éppen a Lehel téren szállnak majd át az utasok az északi szakasz pótlóbusszairól a metrószerelvényekre, így előre látható, milyen tömeg – és általában mennyi idegeskedés – jelenik meg a téren. Az ikonikus templom közössége pedig lépett egy okosat.
Tegnap este nagyszabású kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Budapesti Műszaki Egyetemen; a téma egy sok-sok évszázada aktuális kérdés volt: megférhet-e egymás mellett a hit és a tudomány?
Kérlek, csukd be a szemed és képzeld el, hogy az édesanyád méhében vagy. Ahogy épp élvezed ezt a roppant kényelmes kis otthont, egyszer csak meghallod, ahogyan az anyukád vívódik: nem vagyok ehhez túl fiatal/öreg? Mit fognak szólni az emberek? Nincs pénzem, hogyan fogom felnevelni? Ha a párom ezt megtudja, biztosan elhagy… rendellenességet találtak, megtartsam? Hányan élik meg ezt életük első pár napján… Sokan vannak, akikre ma példaképként tekintünk, az anyaméhben mégis a halálukat kívánták. Hogy is van ez, ember a magzat?
Az októberi Szólj be a papnak! eseményen remek hangulatban beszélgetett egymással a református, a baptista és a katolikus lelkipásztor/pap. Az este folyamán felmerült a „Mária-kérdés” is, azaz hogy a katolikusok hogyan is viszonyulnak Jézus édesanyjához. Hodász András atya részletes választ adott, ennek leiratát ajánljuk most Nektek.
Mint bizonyára sokan tudjátok – habár az online és offline tevékenységünket is próbáljuk úgy végezni, hogy ez ne látszódjon – a 777 csapatát kizárólag önkéntesek alkotják. Olyanok, akik elsősorban egyetemisták, dolgozók, avagy papok, netán babájukkal otthon lévő édesanyák. Mindannyiunk számára a 777 blog szerkesztése és az egyéb programok szervezése egy szolgálat, amelyben szeretnénk tanúságot tenni hitünkről és másokat buzdítani, bátorítani.
Eléggé zavar, hogy az imaéletem nem olyan, mint azt szeretném, nehezemre esik reggel meg este Istenre figyelni, rászánni az időmet. Reggel, amikor felkelek, akkor már az jár a fejemben, hogy mit veszek fel, mit fogok enni, mennyi időm van még indulásig. Este meg hullaként dőlök be az ágyba.