József Attila 1922 nyarán – mindössze 17 évesen – írta meg egyik legszebb versét Istenről, amelynek címe Csöndes estéli zsoltár.
A segítő foglalkozást választók közül talán a legnagyobb kiégésveszélynek azok vannak kitéve, akik gyógyíthatatlan vagy életet veszélyeztető betegségekkel küzdő gyermekeknek segítenek. Az adományozók is óriási lelki nyomást éreznek, ha találkoznak az ilyen kórházi osztályokban készült fényképekkel. Bár az adományozási kedv karácsony előtt megnő, sajnos éppen az ilyen állapotú gyermekek története olyan tehertétel, amely miatt a jóakaratú támogatók sokszor távol maradnak.
Hajnalban nem mindenkinek pattan ki azonnal a szeme. Ez az őszinte Facebook-bejegyzés számunkra tökéletesen szemléltette mindazt, ami reggel lejátszódik az emberben, amikor rorátéra megy.
Folytatódik a 777 népszerű sorozata, amelyben Papp Miklós görögkatolikus pap válaszol a ti kérdéseitekre! Ezúttal is olvashatunk megrázó vallomásról, de hivatások és a szentségi böjt különleges szerepe is szóba kerül! A cikk alján pedig itt a lehetőség, hogy kérdezzetek!
Az adventi időszakban sokat gondolunk szeretteink megajándékozására, arra, hogy vajon mivel tudnánk meglepni őket, mi az, aminek a legjobban örülnének, hiszen mégis csak a szeretet ünnepére készülünk. De mi a helyzet az ünnepelttel, akinek a születésnapjára emlékezünk? Mit tehetünk a kicsi Jézusnak a betlehemi jászol elé?
Talán egy éve történt. Korán sötétedett, mint most. A szüleimhez tartottam autóval. Jól ismert úton mentem, mivel itt nőttem fel. Ahogy túl voltam az utolsó nagy kanyaron, rögtön megláttam a még távolban lévő szülőfalum fényeit. Aztán az öröm helyét átvette a vészvillogó néma hangja a fejemben. Bár még csak messziről, de piros és kék villogó fényt láttam. Próbáltam csitítani az aggodalmamat, hogy hátha a szüleimet, vagy mást ért baj, és azért áll ott egy rendőr-, mentő- vagy tűzoltóautó. Ahogyan óvatosan közeledtem, felkészülve minden eshetőségre, megláttam a fény forrását: villogó reklámfény volt. Fényújság, amit a falu szélén lévő vállalkozásra szereltek fel újonnan. Azóta is mindig megijedek először, de már rögtön kapcsolok: rám nézve vaklárma. A fény más üzenetet hordoz. De akkor is mindig kiköveteli magának a figyelmemet.
Görgey Etelka Pálfa református lelkésznője. Szolgálata mellett neveli két gyermekét, egyetemre jár és lassan két tetralógiát is megírt. Vidék és város párhuzamáról, lelkészhiányról, az infokommunikációs társadalomról, a példaadó keresztény nevelés fontosságáról és a két könyvsorozatról, a Csodaidőkről és az Időcsodákról beszélgettünk.
Legújabb írás az „Életbevágó” című rovatunkban, amely ismét hitről és bizalomról szól, illetve arról, hogy megéri kitartani akkor is az élet mellett, ha az nem tűnik reálisnak.