Blog

Ilyen érzés rorátére menni

Hajnalban nem mindenkinek pattan ki azonnal a szeme. Ez az őszinte Facebook-bejegyzés számunkra tökéletesen szemléltette mindazt, ami reggel lejátszódik az emberben, amikor rorátéra megy.

Tavaly minden adventi hétköznap hajnalban keltem fel.
Megszólalt lágy hangon az ébresztő dallama, de az elmém ellenkezett:
– Maradj csak a meleg ágyban! Odakinn nagy a hideg…
– Jójó… SZUNDI… 10 perc…

Az ébresztőm megint lágy hangon dallamot játszott…
– Fel kellene kelni…
– Te nem vagy normális! Ennek az egész hajnali misének semmi értelme! Jobb itt az ágyban, csak feküdni és aludni a MELEGBEN…
– Talán… SZUNDI… 10 perc…

… Gondolkodom …
Elmúlt már az újabb 10 perc? 45-kor ha nem kelek fel, és nem készítem el magam 5 perc alatt, akkor késni fogok… Nem szeretek késni… Nagyon nem… Fel kellene kelni…

Az ébresztő megint megszólalt…
– Ez az utolsó… Fel kellene kelni… Indulni kelllllene…Na jó…….. Legyen……. Akkor kezdjük:
1. Feküdjünk hasra…
2. Térdeket felhúzni mellkasig
3. Karokat előre nyújtani… mint a cica: nyújtózni egyet…
4. Lábfejeket pipába rakni,
5. Felállás… Hm… Olyan vagyok mint Superman… Csak a palástom a finom meleg takaróm…
6. Na gyorsan vegyük fel a ruhákat, mert kezdek így fázni…
7. Egy gyors arcmosás nem ártana, de nincs rá időm…
8. Pfff… már csak 10 percem van a mise kezdetéig… Fel a kabátot és bakancsot. Milyen szerencsés vagyok, hogy csak 10 percre lakom a templomtól…
9. Indulás… Tempósan…
10. Útközben hálaadás, hogy tegnap este 10 körül már lefeküdtem és előkészítettem mindent, ami kell mára.

hirdetés

Az úton helyenként random fiatal arcok tűnnek fel… Valaki munkába, más ugyanúgy hajnali misére, mások meg ki tudja… Lehet, hogy az esti buliból… Mária utca… A koliból csoportosan lányok potyognak ki az ajtóból… Már csak pár perc van kezdésig…

Jézus Szíve Jezsuita Templom… Helló Jézus, itt vagyok! Üdv Veronika, szia Flóra, hello Zolek… Üdv mindenki más… Barátságos félhomály… Szemüket résnyire kinyitó fiatalok, és esetenként idősebbek néznek előre az alvás és az imádságos hangulat között ingadozva… Leülök… Meleg van… Fűtenek a templomban 🙂 Csengetés… Hát megkezdődött… Olvasmány… Evangélium… Elgondolkodtató, békés gondolatok az egyik jezsuita szerzetestől… Jézus… Máris vége?… Gyorsan eltelt ez a fél óra… Hátul a konyhában megkent kenyerek, forró tea, jó társaság, új arcok. Úgy érzem készen állok a mai nap elkezdésére… Korán… Lehet megint én leszek az első beérkező a munkahelyen… És mint tudjuk: Ki korán kel, az korán megy.  😉

Így teltek a tavalyi adventi hétköznapjaim. Idén is így fognak, csak most már nem 10 percre lakom. 

Még nem késő elkezdeni a hajnali misére járást!
Budapesten például a jezsuita Jézus Szíve templomban reggel 6-tól. A résztvevők jó része fiatal, és a mise után az étkezési lehetőség, és a jó társaság adott! Tudom ajánlani.

Kezdd Jézussal a napod! 🙂

Rádi Viktor

kép: tarnokhir.hu

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás