Az ember azt hinné, hogy egy pörgős, fesztiválozással teli, barátokkal eltöltött nyár teljes mértékben feltölti energiával. Érdekes módon, bár valóban nagyon élveztem ezt a fajta vakációzást, nyár végére semmire sem vágytam jobban, mint kicsit megállni és kiszakadni a saját életemből. Ekkor döntöttem el, hogy egyedül fogok utazni.
Talán ez neked is egy olyan hétfő, amikor azt érzed, hogy elég káoszos az életed. Talán ennél egy fokkal rendezettebb vagy, mégis égető szükségét érzed, hogy Istenhez fordulj. Talán a reggeli rohanásban neked sem volt erre időd. Íme egy hétindító ima, hogy megérkezzünk Hozzá szívvel-lélekkel.
Papp Miklós görögkatolikus pap és családapa minden vasárnap este lelkiségi írással ajándékoz meg bennünket. Ezúttal is Tolsztoj ad ahhoz inspirációt, hogy tabudöntögető gondolatokat osszon meg velünk.
Múlt héten már beharangoztuk, hogy egy új dal debütálásának a helyszíne lesz a 777. Elérkezett a pillanat, fogadjátok szeretettel a Leftogh előadásában a „Nem járja így” című számot! A zene hátteréről korábbi interjúnkban írtunk!
Az idő a legdrágább dolog, ami létezik – micsoda közhelynek hangzik, pedig mennyire igaz ez a mondat!
„Nem minden egyedülálló egyforma. Ostobaság úgy tekinteni az egyedülállókra, mint egy csapat szomorú, magányos emberre, akiknek egyetlen vágya egy párkapcsolat.” Egy társkereső és programszervező közösség magazinjában jelent meg az alábbi írás, amely több szempontból is izgalmas, vagy akár vitaindító kérdéseket vet fel. Kíváncsiak vagyunk a Ti véleményetekre is!
„A keresztények nem pletykálnak, csak imatémákat cserélnek” – szól a frappáns és némi öniróniával fűszerezett mondat. Van, hogy pletykálkodunk, csak nem nevezzük nevén? Lehet-e egyáltalán úgy beszélni a másikról – aki épp nincs jelen –, hogy az ne pletyka legyen? Nem egyszerű kérdések.
„Előtte lehetek kiszolgáltatott és sebezhető. Előtte lehetek őszinte. Nem azért, mert Mindenható, hanem azért, mert Ember volt. Hordja a cipőmet. Egy húron pendül velem. Arra biztat, hogy kopogjak és kérjek Tőle.” Nigriny-Demeter Adrienn sokunk érzéseit öntötte szavazkba – a TeSó blogon megjelent írását szemlézzük.