Emlékszem, a nászutunkon beugrottunk egy sarki gyrososhoz, és amikor közöltük, hogy csak paradicsomot ne, az arab pultos ingatta a fejét: „Hájáj, nem szereti paradics, biztos gyerekkori tráumá. Láttatok film Gyilkos paradicsomok támadása? Nézzetek meg!” Jót nevettünk ezen a „fastfood-terápián”, pedig működik. Ahogy időnként jobban esik egy popcorn, mint a kacsasült, úgy nemcsak nagy emberektől lehet tanulni, hanem B kategóriás filmhősöktől is. S ha nem tudnánk a párunkat pszichológushoz elvonszolni, lehet, hogy a saját kanapénk is megteszi, csak egy jó film és egy őszinte beszélgetés kell hozzá. Ezt hívják popcornterápiának.
A Family Magazin cikkét szemlézzük.