„Nagy neved hívom én, és felnézek a vizek fölé, ott látlak én…” – ismerős sorok? Az eredeti, Oceans című dal szerzője és énekese hazánkba látogatott és egy gyönyörű dicsőítő koncertet adott, értékes gondolatokkal tűzdelve.
Tegnap egy felemelő dicsőítő koncerten voltam, ahol az ausztrál származású énekesnő, Taya – aki korábban a Hillsong énekese volt – a dalok között értékes üzeneteket is mondott a közönségnek. Nem is közönség voltunk, inkább emberek egy szívvel, egy lélekkel, akik szeretik dicsőíteni Istent.
Nekem az egyik legmegragadóbb üzenet az volt, hogy nemcsak annyiból áll az életünk, hogy egyszer, a megtérésünkkor igent mondunk Jézusra, és ennyi.
Valójában minden egyes nap igent kell mondanunk Rá.
Az ébredésünk pillanatától a lefekvésünkig rengeteg döntést hozunk meg. És egyáltalán nem mindegy, mi alapján döntünk. Önmagunk körül forgunk vagy Istenen gondolkozunk? Panaszkodunk (hiszen lenne rá okunk) vagy hálát adunk (hiszen lenne rá okunk)? Kritizálunk másokat vagy bátorítunk? Kinyújtjuk a kezünket a gyengék felé vagy félrenézünk? Csak néhány kérdés, ami kapcsán újra és újra igent kell mondanunk Jézusra, és úgy cselekedni, ahogy Ő tenné. Könnyű? Hát nem mindig. De a Szentlelket kérve, a szívünket kinyitva Neki képesek vagyunk rá.
„Szintjei vannak az Istennek való önátadásnak” – fogalmazott Taya, és ezt is abszolút igaznak éreztem. Isten hív egyre mélyebb és mélyebb szintekre, és a mi döntésünk, hogy engedünk-e ennek a meghívásnak.
Az egyik legjobb életcél, amit el tudok képzelni, hogy Jézust egyre jobban, egyre mélyebben megismerjük, egyre közelebbi kapcsolatban legyünk Vele.
Ehhez az is kell, hogy az életünk minden területén elengedjük a kontrollmániánkat, és merjük átadni Neki a vezetést. Legyen szó anyagiakról, kapcsolatokról, munkáról, hivatásról, társkeresésről, gyereknevelésről, lelki sebekről vagy bármi másról…az a helyzet, hogy Ő jobban tudja. Ő jobban ismer, mint én magamat. Neki fontos az életem. Ahogy megszületik és szép lassan megszilárdul a bizalom Istenben az adott témában, úgy tudjuk átadni Neki a vezetést egyre jobban. Ez pedig a legnagyobb szabadság, amelyet megélhetünk.
Ilyen gondolatokat ébresztett bennem a koncert és az, hogy láthattam, érezhettem ennek a dicsőítőnek az egyszerű, alázatos, Isten szeretetével teli szívét. Nem akart showt önmagának. Minden elismerést, minden tapsot Isten felé irányított, hiszen Övé a dicsőség.
Olyan jó volt mindezt Budapest egyik legfrekventáltabb koncerthelyszínén, az Akváriumban átélni – ott, ahol egyébként jellemzően világi koncertek, bulik vannak csak. A koncert különlegessége volt az is, hogy Taya most először kezdett szóló koncertezésbe a Hillsong után, és egy hosszabb európai turné első állomása volt Budapest, így volt olyan dal, amelyet mi hallhattunk először. Persze az Oceans sem maradhatott el, amelyet óriási erővel énekeltünk együtt. Mert éreztük, hittük:
Istenre van szükségünk mindenben és Ő méltó a dicséretre!
„Lélek add, hogy Benned teljesen megbízzak,
A vízen bátran Veled járjak, bárhová hívsz, menjek.
Vigyél tovább, mint a lábam tudna menni.
Taníts teljes hittel járni, jelenlétedben élni!”
Érdekesség: átlépte az 5,5 millió megtekintést a dicsőítő dal magyar feldolgozása: Hanna és Csiszér László az Ez az a nap! rendezvényén énekelte el az Oceanst.
hirdetés
