Tudom, hogy Ti, fiatalok nem akartok az aktuális divatnak alávetett szabadság illúziójában élni. Hogy magasabbra törtök.
Az idei volt az első alkalom, hogy a mindenkori pápa világi nőt kért fel a római keresztút állomásainak átelmélkedésére: a francia Anne Marie Pelletier teológus írta a stációk elmélkedéseit, aki munkássága során kiemelten foglalkozott a nők bibliai megjelenésével. A szövegek – miközben mély teológiai tartalmakat hordoztak – egyszerre voltak érthetők és megdöbbentő erejűek.
Bár nagypéntek a liturgikus naptár legfontosabb napja, fiatal koromban hosszú évekig nehezemre esett Jézusra és az ő szenvedésére gondolnom, mivel a bátyámnál rákot állapítottak meg, amikor 19 éves voltam. A hitem nagyon nehéz időszakon ment keresztül. Az egyedüli dolog, amit Istentől kérdezni tudtam: miért?
Bizonyára sokan láttátok már a Passió című filmet, mely Jézus Krisztus utolsó 12 óráját eleveníti meg, Mel Gibson rendezésében. Jim Caviezel, aki Jézus szerepét játszotta a műben, ebben a videóban megrendítő tanúságot tesz hitéről és a forgatás alatt történt csodákról. Ezekben a napokban különösen aktuális.
Van J.S.Bach János-passiójában egy gyönyörű ária, amelyben a basszus szólista és a kórus párhuzamosan énekel. Nem sokkal Jézus halála után hangzik el a tétel, amelyben a szólista Jézust kérdezgeti a szíve mélyéről: „én megszabadultam-e a halálból? Elnyerhetem-e a mennyek országát?”. A gyönyörű, megindító áriával párhuzamosan a kórus egy korált énekel, amelyben már az üdvösség és a megváltás üzenete hangzik el. Az áriát a szövegével együtt közöljük.
2014-ben szenteltek pappá. Akkor ezt a mondatot választottam jelmondatomul.
Ebben a gyönyörű dalban is követjük Krisztust a Via Dolorosán, a szenvedés útján. Gazdagítsa nagypéntekünket!
Nagypéntek az a keresztény ünnep, amit legkevésbé ért a világ. Lássuk be, sokszor mi, hívők sem tudunk mit kezdeni vele. A szenvedés, a kiüresedés, a teljes megsemmisülés napja. A modern ember viszont állandó győzelmi kényszerben él, ahol mindig mosolyogni kell.