2014-ben szenteltek pappá. Akkor ezt a mondatot választottam jelmondatomul.
Miért volt fontos számomra ez a mondat? Mert jóval többet jelent az ember-Jézus kínzás következményeként érzett szomjúságánál. Az Isten-Jézus kiáltása ez. A kereszten szomjazik minden emberi lélek után. Utánad is. Az Isten ilyen elviselhetetlen hiányt érez, ha elutasítjuk őt, ha eltávolodunk tőle, mert a bűn útját választjuk. Ilyen az Isten szeretete. De ez a szomjúság kétoldalú: bennünk is megvan. Szomjazunk, vágyunk az Isten jelenlétére. Csakhogy mi nem vállaljuk a szenvedést, nem vállaljuk a hiány fájdalmát, nem kiáltunk az Istenhez imában, hanem helyette megpróbáljuk olcsó utánzatokkal betölteni ezt a szomjúságot. Függőségekkel vagy valláspótlékokkal: virágzik a horoszkóp, a jóslás, a babonák.
Nagypéntek az Isten és az ember szomjúságának napja. Te mivel csillapítod a tiédet?
Még nem érkezett hozzászólás