„Elfogadták, hogy mi is érző lények vagyunk” – hangzik el az interjú során egy mondat, amit azután még sokáig ízlelgetek. Szeretném hinni, hogy nincs már messze az a világ, ahol minden ember így gondolkodik az autizmussal élőkről.
Kategória
Interjú
Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja lett, miután a cseh király megölette, amiért nem volt hajlandó elmondani neki, hogy miket gyónt nála a felesége. A francia Dumoulin abbét rablógyilkossággal vádolták meg, és élethosszig tartó deportációra ítélték. Később a sekrestyése a halálos ágyán bevallotta, hogy ő volt a gyilkos, és ezt meg is gyónta a papjának, aki a gyónási titkot őrizte és nem adta ki, vállalva ennek súlyos következményeit. A titok szent és sérthetetlen, az Egyházi Törvénykönyv egyértelműen határoz róla. De mik a határok, mi alól oldozhat fel egy pap, van-e olyan helyzet, amikor az egyház azt mondja, hogy a gyónási titok feloldható? Nagy Péter János felvidéki atyát, Gúta város plébánosát kérdeztem a bűnbánat szentségéről és a gyónási titokról.
A gyermekáldás elmaradása általában komplex megközelítést igényel. Miért elengedhetetlenül fontos szereplője a kivizsgálásnak, gyógyításnak az endokrinológus? Mik a lehetőségei egy párnak ma, Magyarországon, ha termékenységi problémákkal küzd, de nem szeretne asszisztált reprodukciós eljárásokban részt venni? Mi a különbség a lombik és a termékenységet helyreállító orvoslás között? A Katolikus Szeretetszolgálat „Természetes gyermekáldás” projektjének keretében az elmúlt évek során több olyan orvos továbbképzésére sor kerülhtett, akik a természetes fogamzás elősegítésével gyógyítják a meddőséget, valamint a cikluszavarokat. Az ilyen szemléletű orvosok és cikluskövetési oktatók teljes listája megtalálható a cikluskovetes.hu oldalon. A termékenységtudatosság hete alkalmából a közéjük tartozó Dr. Kiss-Vizer Anna endokrinológussal készült beszélgetést osztjuk meg veletek.
A Bereznai-család neve ismerősen hangozhat a TikTok felhasználóinak. Ők azok, akik a tíz tesós, nagycsaládos életet szívmelengetően, néhol kaotikusan, őszintén mutatják be követőiknek. Virginiával, a hetedik gyermekkel beszélgettem.
Kiss Balázst 2018. június 16-án szentelte állandó diakónussá Beer Miklós, a váci egyházmegye akkori püspöke – a váci székesegyházban. Harmonikus, boldog házasságban nevelik feleségével, Edittel három lánygyermeküket , Zsófit (21), Nórit (19) és Annát (14). Civil szakmája úttervező mérnök, erdészként végzett Sopronban, jelenleg Gyálon szolgálati diakónusként dolgozik, illetve tanít hittant, valamint az Egyházmegyei Karitász lelkivezetőjeként is tevékenykedik. Aktív tagja a gyáli katolikus közösségnek, és fontosnak tartja az egyház és a katolikus közösségeink megújulását.
„Szomorú volt látni, hogy egyre kevesebben járnak templomba, mígnem realizáltam, hogy az Egyház mi vagyunk, nemcsak a papok, hanem az egész hívő közösség, így a saját szintemen én is tehetek a változásért.” Karáth Péter és Werner András egyetemista fiatalok, akik a közelmúltban csatlakoztak az ÉlesztŐ misszióhoz, hogy az Evangélium örömhírét minél többekhez eljuttassák. A Magyar Schönstatt Mozgalomból indult kezdeményezéshez mára már több tucat fiatal kapcsolódott. Péter és Andris megosztotta, hogyan próbálják megszólítani az embereket a missziós hét során, milyen megérintő találkozásokban volt részük, és hogyan formálja a szolgálat saját istenkapcsolatukat.
„Csak arra van szükség, hogy leboruljunk és imádjuk az élő Istent. Ha mi egyházként ezt tesszük, akkor ebből a szeretetből, szerelemből megszületik az, amit tennünk kell” – vallja Szilágyi Szabolcs katolikus pap. A piliscsabai plébánossal beszélgettünk a mai korszellem szeretet- és érzelemfelfogásáról, a nagypéntek és a húsvét valódi megéléséről, a testtel kapcsolatos nézetek félrecsúszásáról és az egyház hitelességéről is. Szabolcs atya szerint a legjobban az mutatja meg a szeretetünket, hogy mennyi időt szánunk az adott személyre: legtöbbször mégis csupán a napunk 1-2 százalékát szánjuk az imára, vagyis az Istennel való találkozásra.
Rónaszéki János atya Horváth Zoltán plébánossal karöltve e hónapban indította útjára a Franciscus Alapítványt, melynek célkitűzése, hogy Ferenc pápa teológiai munkásságát és egyházképét közismertté tegyék az Egyházon belül, így a Szentatya hazai megítélésén javítsanak. Janó atya szerint ahhoz, hogy Ferenc pápát megérthessük, kulcsfontosságú ismernünk azt a teológiai hátteret, amiből érkezett, így a latin-amerikai egyház négy-öt évtizeden át tartó megújulását is. Szinodalitás, egyházszakadás, meleg párok megáldása és a fiatalok megszólítása – kimerítő interjú aktuális egyházi kérdésekről.