Néhány templomban a jelenlévőket arra ösztönzik, bevételeik 10%-át adják az egyháznak. Ezt nevezzük tizednek – az Ószövetségben az izraelitáktól megkövetelték, hogy az egyházi tizedet (jövedelmük 10 %-át) fizessék papjaiknak a templomukban. Bár sok keresztény fizet tizedet, az Újszövetségben nincs semmiféle utalás arra, hogy a mai napig ezt kell tenni.
Medve tört be a héten a Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központba: ebben az intézményben kapott szállást a 777 csíksomlyói zarándokcsapata is korábban.
Néha egyszerűen nem megy az ima. Semennyire. Gondolok én az Istenre – de nem találok kapcsolódási pontot, nem tudom mibe kapaszkodhatnék. Sem az Istennel, sem úgy az életem nagy részével nem vagyok kibékülve, teljes lelki szárazságot érzek, és tanácstalan vagyok, hogy hogy is lehetne kimászni ebből. Próbálkozások vannak, de gyengék, nem visznek közelebb az Istenhez (vagy csak nem érzem). Marad a nyugtalan távollét Tőle.
Irigykedve gondolok Charles de Foucauld atya önátadás imájára (amit talán már olvastál nálunk) és az agyam pont fordítva diktálja az egyébként gyönyörű imát…
„Az egyház erkölcsi válságtól szenved” – fogalmazta meg közleményében az amerikai katolikus püspöki kar, amely az elmúlt időszakban kirobbant szexuális visszaélések botrányai okán tette közzé álláspontját. A közleményt Járai Judit tudósítása alapján a Magyar Távirati Iroda közölte.
Mága Zoltán hegedűművész újjáépítteti a kárpátaljai Nagydobrony romatelepén felgyújtott imaházat és óvodát – számol be a hírről a RomNet. A Prima Primissima díjas művésznek az a célja, hogy karácsonyra újra összegyűlhessenek a nagydobronyiak imádkozni.
Mindannyiunk életében vannak pillanatok, amikor magányosnak, elhagyatottnak érezzük magunkat, és ez igazi szenvedést okozhat.
Augusztus másodika a roma holokauszt, vagy cigány nyelven a porajmos emléknapja. A porajmos szó jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. Jóval kevesebbet hallunk és tudunk a roma holokausztról, pedig a második világháború alatt százezreket öltek meg. Miért lehet ez így?
A görög ortodox szerzetesre, aki Egyiptomban a Sínai-félsziget sivatagjában a világ legrégibb működő kolostorában él, rendkívüli feladatot bíztak. Feladata, hogy a Szent Katalin kolostor könyvtárát a 21. századba repítse.