2018. 09. 26.

“Mindent igyekszek Jézussal közösen csinálni” – hitéről tett tanúságot a magyar paralimpikon legenda

Megható tanúságot tett hitéről és életéről Dani Gyöngyi kerekesszékes vívó, aki összesen hét éremmel gazdagította már Magyarországot a paralimpiákon. 

A kaposvári születésű sportoló 16 évesen öngyilkossági kísérletet követett el – egy négyemeletes ház tetejéről vetette magát a mélybe – amelyet követően gerinctörést szenvedett és kerekesszékbe került. Azóta teljesen más életet él, amelynek nagy szerepe van Istenben is.  A Magyar Érdemrend középkeresztjével is kitüntetett sportoló a közmédia “Isten kezében” című műsorának nyilatkozott.

“1991-ben kerültem kerekesszékbe egy “baleset” következtében. Nem keresztény családban nőttem fel, de mindig hittem Istenben. Mindig motoszkált bennem, hogy van egy felsőbb erő, aki vigyáz ránk, akihez fordulhatunk ha baj van. Az öngyilkossági kísérletem idején viszont máshogy gondolkodtam, nem láttam más kiutat, csak ha véget vetek az életemnek. De a Jóisten úgy gondolta, hogy nekem még dolgom van itt: a későbbi keresztanyám – hiszen később keresztelkedtem meg – úgy fogalmazott, hogy “a Szűzanya kötényébe estem. ” 

Mert habár csak “négykeréken”, de itt maradtam.

hirdetés

Minden nap hálát adok Istennek, hogy nem haltam meg, mert nem mi rendelkezünk az életünk felett, nincsen jogunk hozzá, hogy eldobjuk.

Én akkor egy nagyon nagy bűnt követtem el. Ami az én döntésem volt, hogy nyitott voltam a világra: akartam az új életet, elfogadtam a kerekesszéket. Elfogadtam azt is, hogy elvesztettem a férjemet: ami jött rossz dolog, azt úgy fogadtam, hogy “legyen meg a Te akaratod!”.  Nagymaroson, egy ifjúsági találkozó keretében sikerült először elcsendesednem: ott találkoztam először Istennel igazi imádságban. 

Az athéni olimpiát követően nyolc évvel Londonban is ezüstérmet szerzett a paralimpián, erről így vallott Erhardt Ágostonnak:

“A londoni döntőm hasonlított kicsit Imre Géza riói vereségéhez: leblokkoltam és egyszerűen nem tudtam tust adni. Ennek ellenére én azt egy nagy ajándéknak éltem meg, mert nagyon mélyről kellett akkor nekem felállnom.  Akkor nagyon sok tragédia volt az életemben: előtte lévő évben veszítettem el a férjemet, ezt követően pedig megfordult a fejemben a visszavonulás gondolata. Ekkor azonban valahonnan – igen, “valahonnan” – nagy erőt kaptam, hogy ezt végig kell tudnom csinálni. Ekkor nagyon sok minden megváltozott az életemben, és ezt a nagy próbatételt úgy éltem meg, hogy még nagyobb erővel küzdöttem.

Ezért nekem nagy ajándék volt, hogy ott lehettem a döntőben: nagyon boldog voltam, a Jóistennek és az elhunyt férjemnek ajánlottam ezt az érmet.”

Dani Gyöngyi a lelki életébe is bepillantást nyújtott, sőt nem csak a kamerák előtt beszél hitéről, hanem csapattársait is buzdítja: 

“Az ima mindig ott van az életemben: mindent igyekszek Jézussal közösen csinálni. Nyilván van amikor nem sikerül, és akkor nagyon tudom szégyellni magamat. A páston ugye rengeteg az indulat, de még ilyenkor is azt gondolom, hogy nem egyedül vagyok ott. Ha pedig csapatban versenyzünk, akkor én képviselem az “Isteni erőt”: előfordult, hogy megfogtam a csapattársaim kezét és félhangosan elmondtam a Miatyánkot.

És én ezt vállalom is, sőt azt gondolom, hogy azért ilyen sikeres a magyar csapat, mert kell ez az erő.

A Jóisten nélkül ez sem működik.”

A teljes adás a linkre kattintva nézhető meg.

Fotó: 24.hu, Nemzeti bázis, MTI

Egyéb
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2018. 09. 26. 19:52

    Üdv!
    (igyekszem nem elfelejteni ezentúl) “öngyilkossági kísérletet követett el” Van egy olyan mondás,hogy Isten mindenkire annyi terhet rak,amennyit el tud viselni. Ezekben az esetekben Isten elszámolhatott valamit? Mert igaz,hogy az övé sikertelen volt de sokaknak bizony sikerült.Ezekben az esetekben gondolom ez a megállapítás nem ér de biztos van valami rájuk illő is.Hogy van ez?(ó,csak tovább kellett volna olvasnom) “De a Jóisten úgy gondolta, hogy nekem még dolgom van itt” Ebből azt szűröm le,hogy a többieknek nem volt dolguk már. Ezt a két indokot minden esetben lehet alkalmazni.Nem sántít itt valami?** ” Jóistennek és az elhunyt férjemnek ajánlottam ezt az érmet.” Én nem említeném meg Istent.Azért mert halálomig mindent neki ajánlok.Van amire büszke vagyok és van amire nem.De ez legyen az én problémám.(arra büszke vagyok,hogy :sikerült!!)