Tudjátok mi az egyik legjobb abban, hogy tanítónő vagyok? Mindig tanulhatok valamit az őszinte és önzetlen gyerekektől. Az sem ritka, hogy Istenről tanítanak tudtukon kívül.

Tudjátok mi az egyik legjobb abban, hogy tanítónő vagyok? Mindig tanulhatok valamit az őszinte és önzetlen gyerekektől. Az sem ritka, hogy Istenről tanítanak tudtukon kívül.
Szubjektív tükör, ami lehet, hogy torzít, de azért még nem törött.
Mindenkinek lehet rossz napja, mivel sajnos nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk. Sőt! Ebben a felpörgetett világban ez gyakran és sok mindenkivel megtörténik. Egy ilyen nap után azért elég nehéz pozitívnak és vidámnak maradni.
Szent Ágoston egyháztanító szerint azt jelenti, hogy „az ember elhiszi, amit még nem lát – ennek a hitnek pedig az lesz a jutalma, hogy látni fogja, amiben hisz.” Mit is érzékeltet Szent Ágoston ezen gondolata?
Szabadon választjuk meg a barátainkat, és ők is szabadon választanak minket. Szeretünk velük lenni, sok időt töltünk velük. A legjobb barátainkkal azokat a belső dolgainkat is megosztjuk, amelyekről másoknak nem beszélünk. Ha nagy öröm ér, vagy válságban vagyunk, az elsők között szólunk a hozzánk közel álló barátainknak. Ugyanolyan jól ismerjük őket, mint saját magunkat, keresik a társaságunkat, és meg akarják osztani velünk az életüket. Társként kísérnek életünkben, együtt haladnak velünk, gazdagítanak és támogatnak minket.
A reggeli fél nyolcas szentmisére siettem. A kellemes nyárutó-ízű október elillant, metsző, hideg szél vágott az arcomba, a ködös reggel már-már zúzmarát varázsolt a vasárnapi ébredező városra.
Közelegvén Halloween, mindannyian tapasztaljuk, hogy egy-két napra ismét bekerül a közbeszédbe a témája, aminek megítélése rendkívül vegyes, és ami az igazat illeti, valóban nehéz tiszta vizet önteni a pohárba.
Vajon mi lehet a közös egy útlevélben és a hitben? Wilhelm Busch, német prédikátor frappáns története világítja meg a kettő közötti összefüggést.