#csakegygondolat, Advent

#csakegygondolat – A gyerekek szívből ünneplik a karácsonyi csodát

Adventben különösen izgalmas dolog kisgyermekek között lenni. Ösztönösen ráéreznek a karácsony misztériumára. A felnőtt előítéletekkel ellentétben őket nemcsak az ajándékok érdeklik. Sokkal inkább a csoda.

Mostanában a fárasztó mindennapok teli vannak örömökkel, adventi örömökkel. A kis elsős tanítványaim hihetetlen lelkesedéssel élik meg a készülődést. Izgatottan várják, hogy milyen verset, éneket húzunk ki az adventi naptárból. Mikor beülünk a kis kuckónkba egy-egy mesére vagy versre, tátott szájjal hallgatják minden szavamat. Mikor az egyik versben az alvó kisdedről volt szó, az egyik kislányból mély sóhaj tört fel: “Jézuska”. Katartikus pillanat volt. Ebbe az egy szóba sűrűsödött bele minden: a szeretet, a meghatottság, az aggodalom és a megnyugvás is. Megérintette a csoda, a titok, ami körüllengi karácsony ünnepét.

Mi felnőttek többnyire csak az ajándékvásárlást, sütést, takarítást és a véget nem érő vendégségeket látjuk a karácsonyban. Esetleg az éjféli misét, az imádságot a karácsonyfa körül és az örömöt, amit a másik arcán látunk, amikor kibontja az ajándékunkat. Azt hiszem ezért gondoljuk azt, hogy a gyerekeknek is erről szól a karácsony, az ajándékokról és a véget nem érő játékról az unokatesókkal.

Pedig a gyerekek még érzik a csodát, a misztériumot. Ha nem is tudják megfogalmazni, ha nem is mind tudják, hogy maga Isten fia jött közénk kétezer éve, érzik, mekkora ünnepre készülünk adventben. Számukra mindent beleng a titokzatosság. Az angyalok, a gyertyafény, a jászol, az énekek, mind Jézusra mutatnak.

Jó volna, ha mi felnőttek is ki tudnánk lépni az előkészületek mókuskerekéből és megpróbálnánk ráhangolódni a csodára, ami két évezrede történt. Csupán azért, mert

“Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3.16)

Próbáljunk meg legalább esténként elcsendesedni és belegondolni abba a misztériumba, amit Jézus, az Isten fiának születése jelent. Képzeljük oda magunkat már előre a jászol mellé a pásztorok helyébe, akik színről színre láthatták a Megváltót.

 

Kép: pixabay.com

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás