Ha csak egy szuperképességet kérhetnék, akkor az egészen biztosan az lenne, hogy egy csettintéssel ott legyek, ahol szeretnék…
Kategória
#csakegygondolat
A Biblia olvasása egy olyan cselekedet volt a listámon, amit gyerekként mindig halogattam. Sokszor úgy éreztem, hogy én ezt a szöveget tizenévesként sosem fogom megérteni, ez a felnőttek világa. Azonban sok felnőtt él ugyanezzel a kifogással, amit nem a korukra, hanem kizárólag a szöveg bonyolultságára fognak. Ez teljesen érthető, hiszen sok szimbólum, utalás a mai modern ember gondolkozásának idegen lehet. De nem szabad, hogy ez eltántorítson minket! Gondoltál már arra, hogy magyarázatos Bibliát olvass?
Foglalkozunk eleget a lelkünkkel is, vagy csak a testünkkel?
Résztvevőként én is ott voltam január 26-án Budapesten a Panama-napon. A nap folyamán sok szép, elgondolkodtató előadást hallottam, többek között Palánki Ferenc megyéspüspök atyától, Bartos Lídia Lellétől, a 777 bloggerétől (ezúton is köszönjük neki is a tanúságtételt, mellyel megerősített minket a hitben) vagy Kocsis Fülöp püspök metropolita atyától.
Nem egyszer teszem fel én is magamnak a kérdést: Mi a baja olyan sok embernek a keresztényekkel? Miért szidnak minket annyira? Miért próbálnak mindenbe belekötni? Miért mondanak minket képmutatónak? Az elmúlt hónapokban családi körben is többször szóba került ez a téma és kissé elkeseredve próbáltunk választ találni a kérdésekre.
Számtalanszor vagyok úgy, hogy nagyon erősnek érzem magam, és határozottan kijelentem, hogy nem hagyom el Istent, nem fogok a Sátánra hallgatni. Ilyenkor nem csak a tudatos végiggondolás segít, hanem az érzelmeim is. Olyan mintha egy modern kori kereszteslovag lennék. „A hit az én pajzsom, és az ige az én kardom…”
“Megerősítelek…” (Ézs 41,10)
Kellenek a jó mottók. Azok a frappáns mondatok, amik a fülünkben zenghetnek a megpróbáltatások óráiban és az öröm perceiben is. Éltető cseppek ezek, amikre mindig szívesen gondolunk, hiszen utánozhatatlanul tömörítik magukba a lényeget.