#csakegygondolat, Harmati Dóra

#csakegygondolat – Egy ismeretlen fogalom

Van egy fogalom, ami úgy tűnik jelentését vesztette. Ismerjük még talán, de a lényegét, az esszenciáját, alkalmazását mindennapjainkra már nem.

A minap egy cikk írása közben lettem figyelmes a következőre. Amint legépeltem azt a szót, hogy önzetlenül, megjelent alatta az a bizonyos hullámos piros vonal. Döbbenten néztem a mondatot és benne ezt a szót, ami alatt ott virított a piros jel. Mi lehet benne a hiba? Miért nem ismeri fel? Félregépeltem volna? Vagy hússzor ellenőriztem, mire megbizonyosodtam benne, hogy nem rontottam el semmit, egyszerűen nem ismeri fel a rendszer. 

Ironikus, nem? Az önközpontú, egoista társadalmunk legnagyobb problémája egy apró kis piros hullámmal írható le. Olyan kicsi, mégis olyan sok jelentéssel bír ez a kép!

hirdetés

Egyre nehezebben vesszük észre a másik embert. Mindent csak magunkért teszünk, a másikért, csak úgy, mert örülne neki, vagy mert segítségre szorulna, na azt már nem. Ez teszi tönkre a kapcsolatainkat, az életünket: mindent a magunk javára akarunk fordítani, csak ebben látjuk az értéket.

A múltkor egy kanadai nő videóját néztem a YouTube-on, amiben arról beszélt, mi mindent tesz meg a férjéért, ami szerinte jó hatással van a kapcsolatukra. Normális, józan dolgok voltak, amik az önzetlenségről tanúskodtak, arról, hogy milyen fontos először adni, és nem elvárni a másiktól. Mondanom sem kell, a hozzászólók majdnem megkövezték. Mégis hogy képzeli, hogy megtesz valamit a férje kedvéért, és erre buzdít másokat is? Hogy képzeli, hogy a saját érdekeinél előrébb helyezi a férje érdekeit?! Katasztrófa, beteges, nem normális. 

Azt persze már nem vették észre, hogy ez egy jól működő kapcsolatban kölcsönös, és a megnyilatkozó (egyébként keresztény) nőnek igazán jó a házassága. De mégis, miért akadt ki így az emberek többsége?

Az önzetlenség úgy tűnik tényleg ismeretlen. Összekeverjük a szolgalelkűséggel, az elnyomással. Holott nem vesszük észre, hogy az önzetlen cselekedet egy hatalmas szabadságból születik meg! Nem gondolom magamat elnyomottnak, nem vagyok rabszolga, csak szeretnék szeretni és adni, továbbadni azt az örömöt és boldogságot, ami bennem van! Az önzetlenség felszabadít, építi a kapcsolataimat, és másokat is ösztönöz. Az önzetlenség Krisztusra mutat, aki mindannyiunk közül a legönzetlenebb cselekedetet hajtotta végre. Nem a saját érdekeit nézte, hanem a miénket, azt akarta, hogy örök életünk lehessen, és ezért meghalt értünk. Ő ilyen önzetlen volt. 

Még nem érkezett hozzászólás