A katolikusoknál egy órával a szentáldozásban való részvétel előtt nem szabad már enni – de vajon ennek mi az oka?
szentmise
Sok cikk szól arról – szinte már közhely – hogy egyre inkább ürülnek ki a templomok Európában. Természetesen minden szerzőnek megvan az ötlete, hogy ki vagy mi a hibás. Én nem vagyok olyan bölcs ember, hogy átlássak globális és spirituális folyamatokat, ezért ebben a cikkben meg sem próbálom számba venni a lehetséges okokat (bár lenne néhány ötletem). Vannak viszont megoldási javaslataim arra vonatkozóan, hogy mit tehetnénk az ügy érdekében. Figyelem! Ez az írás most nem “lelki” tippeket szeretne nyújtani (annak is szentelek majd egy blogot), inkább praktikus ötleteket. Amolyan vitaindító-gondolatébresztő, nyáresti könnyed elmélkedés arról, hogy mit tehetünk. Limonádé mellé ajánlom!
Az időpontok sokasága, a megválasztható helyszínek és dicsőítési módok mai kultúrájában érdekes, milyen sokféle kifogást képesek egyesek találni, hogy miért ne menjenek templomba. Nem azokról van szó, akik csak a nagyobb keresztény ünnepeken jelennek meg, hanem azokról, akiknek ugyan nagy hite van Istenben, mégis küzdenek, hogy bárhova is rendszeresen járjanak.
Mindannyian ismerjük őket. Látjuk és halljuk, hogy ott vannak hétről-hétre, és bár a legkülönfélébb érzéseket váltják ki belőlünk a mosolytól a dühig, mégis olyanok, akik nélkül hiányérzetünk lenne. Ők nem mások, mint a nénik.
Iron man reverendában, avagy “az egyház Bear Grylls-sze”: a zaol.hu mutatta be Arányi Zoltán atyát, aki extrém hobbikkal rendelkezik, miközben áldozatosan végi papi szolgálatát.
Volt már olyan tapasztalatod, hogy behuppantál a padba a templomban, de a gondolataid még kavarogtak, és aztán mise végén jöttél rá, hogy végigülted a szertartást, de jóformán azt sem tudod, mi történt? Tudod, ahogy a repülőnek szüksége van felszállópályára – időre, hogy az égig emelkedjen – a te lelkednek sem megy ez egyik pillanatról a másikra. Íme három egyszerű tanács a teljesebb jelenlét eléréséhez.
Juan José Paniagua, a Catholic Link szerzője a szentmiséről írt két részes sorozatot. Írásának első felében a bevezető részt és az igeliturgiát ismertette, ebben a részben pedig az áldozati liturgiáról és a szentmise befejező részéről olvashatunk.
Juan José Paniagua, a Catholic Link szerzője a szentmiséről írt két részes sorozatot. Írásának első fele – amely hívőknek és nem hívőknek egyaránt hasznos lehet – a bevezető részt és az igeliturgiát ismerteti.
A hétvégén ünnepelte Egyházunk Úrnapját, Krisztus testének és vérének ünnepét, amely az Oltáriszentség felé fordítja tekintetünket. Két héttel ezelőtt nekem is csodálatos élményben volt részem, amikor közelről láthattam tanítványaink első találkozását az Eucharisztiában jelen lévő Krisztussal!
Néhány napja írtunk egy nyílt levelet a kritikus híveknek, ami nagy örömünkre igencsak megindította a kommentelési kedvet. Már akkor éreztük, hogy ez a téma folytatásért kiált, ezért meg kéne írni a levél párját: mindezt a hívek szemszögéből. Még mielőtt azonban a gondolatot tett követte volna, a Szemlélek blogon megszületett az írás: a szentmise egy kisgyermekes anya szemével. Olvasásra ajánljuk!