A szabdság vajon azt jelenti, hogy nem függünk senkitől? Vagy csak jól kell megválasztanunk, hogy kitől?
Címke böngészése
szabadság
Nem ismerek olyan embert, aki ne várná a nyarat, azon belül is a szabadság időszakát. De épp emiatt rengeteg elvárást is támasztunk magunkkal és a vakációval szemben, ami megakadályozhatja, hogy valóban feltöltődés legyen a nyaralás. Az itt leírt öt tipp és persze Isten ebben is tud segíteni, ha kérjük.
Nemrég olvastam egy érdekes cikket “A két pápa című” filmről. A cikk nagy része nagyon tetszett, viszont van egy rész, amit sehogy sem tudok helyre rakni magamban:
“Isten nem követel tőlünk semmit: egyszerűen csak minket szeretne” – mondta egyszer C. S. Lewis, a Narnia krónikájának írója. Sokszor feljön bennem ez az idézet, talán nem véletlenül: magam is küzdök azzal, hogy az egyébként teljesítményhajhász énemet elengedjem, Istennek adjam és csak hagyjam magam szeretni.
Annyi minden rakódik az igazi énünkre életünk során, hogy néha elfelejtjük, kik is vagyunk. De ha Istenre – a Teremtőnkre – nézünk, lassan kitisztul a kép. Ő újra és újra emlékeztetni fog, hogy mennyire értékesnek és szeretetreméltónak lát, csak figyelj rá!
Reményekkel telve indultam Budapestre, abban bízva, hogy nem fogja elmosni a rendezvényt egy óriási nyári vihar, hiszen most először tartottak szentmisét a lezárt Szabadság-hídon. A Szabihíd a VALYO és a Pro Progressione projektje, melynek célja, hogy közelebb hozza az embereket a városi terekhez, a városhoz és a folyóhoz és immáron a szentmise által közelebb hozza az emberekhez Istent is.
Hodász András atya blogja az önkielégítésről eléggé megmozgatta a kommentelőink billentyűzeteit, érkeztek hozzászólások, melyek értetlenül állnak a cikk mondanivalója előtt, mások azért aggódnak, hogy az egyház elítéli a szexet, a testet vagy éppen orgazmust. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
A nyár kapujában a fiatalok kirobbanó energiája és életöröme elsöprő erővel képes hatni, vagy éppen a felszabaduló idővel és energiákkal nagyszerű alkotásokat vihet véghez. Egy kicsit talán mindannyiunk számára megváltozik ilyenkor a napi rutin, megpróbáljuk kihasználni a hosszabb nappalokat, a napsütést, a kellemes időjárást, a szabad napokat. Rajtunk áll: mivel töltjük, hogyan használjuk fel. Hiszen gyakorlatilag ugyanazon energiák rombolni és építeni is képesek, s a potenciál mindkét típusú cselekvésre megvan bennünk.
Miről lehet bennünket keresztényeket megismerni? Mások vagyunk, mint a nem keresztények? Van valami különleges ismertetőjelünk? Kéne, hogy legyen? Úgy érzem, sokszor rossz oldalról közelítjük meg ezeket a kérdéseket. Ha elsajátítanánk egy új szemléletet ezzel kapcsolatban, sokkal szabadabban és hitelesebben élhetnénk keresztényként a világban.