Megrendítő hallani azokról a fiatalokról, akik javítóintézetben vannak, és többnyire olyan hátrányos helyzetű családban élnek, ahol egyszerűen nem látnak más mintát. Keleti Gáborral, a Dorkász budapesti területi igazgatójával beszélgettünk arról, mit lehet tenni a megelőzésért, hogyan lehet Isten felé vezetni a bent lévő fiúkat, és milyen pozitív változásokat látott eddig. Az interjú végén önkénteskedési lehetőségekre is kitértünk, hiszen keresztényként az egyik fő küldetésünk, hogy felkaroljuk a legelesettebbeket.
önkénteskedés
Hogyan gazdagíthatja a személyiségünket, ha egy másik országban tanulunk, vagy ha egy keresztény közösséggel misszióba megyünk? Miért éri meg kilépni a komfortzónákból? Mit tanulhatunk más nemzetektől? Ezeket a kérdéseket is feltette Szilágyi Anna a 777 Úton podcastrovatában Fekete Áginak, aki három külföldi tapasztalatáról is örömmel mesélt.
Bár a járványhelyzet nem könnyíti meg az olyan hagyományos önkéntes akció lebonyolítását sem, mint a három történelmi keresztény egyház szervezésében megvalósuló 72 óra kompromisszum nélkül program, de idén is rengetegen csatlakoztak az eseményhez. A csütörtöki megnyitó után pénteken már az ország több pontját ellepték a „72 órázók”.
Sokszor tehetetlennek érezzük magunkat a társadalom legégetőbb problémáival kapcsolatban. Ez a lista arra inspirál mindannyiunkat, hogy gondolkodjunk kreatívabban a segítségnyújtásról, találjuk meg, hogyan tehetjük meg valóban, “ami tőlünk telik”.
Miért jó önkénteskedni? Miért érdemes kipróbálni? Tegnap volt az önkéntesség világnapja, ennek szedtem össze pár gondolatot, hogyan szerettem meg én is az önkéntességet.
Ha szóba kerül a karácsony, akkor mindenki tudja, hogy a naptárban hol kell keresnie ezt az ünnepet. Ha pedig szóba kerül a „72 óra kompromisszum nélkül” szlogen, akkor mindenki, aki már részt vett korábban az akción tudja, hogy október második hétvégéjéről beszélünk. A háromnapos önkéntes, ifjúsági akciót 12. alkalommal rendezte meg az elmúlt hétvégén a három történelmi keresztény egyház, amely a magyarországi és a határon túli magyar fiatalokat egyaránt hívta, hogy együtt tegyenek másokért, környezetükért, segítsenek ott, ahol szükség van rájuk.
Már volt szó magunkról meg a családunkról meg érintőlegesen idegenekről is, de mit tehetünk, ha {esetlegnetalántándeténylegtutira} nincs olyan ruhánk vagy egyebünk, amitől megválnánk? Akkor menjünk el, és *tegyünk* valamit! Az üzleti világban ezt CSR-nak nevezik (vállalati társadalmi felelősségvállalás).