Életünk különböző szakaszaiban másként és másként viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, ami Istenkeresésünkben is megmutatkozik. Ahogyan szüleinkről is másképpen vélekedünk gyermek vagy felnőtt korunkban, úgy az Istenképünknek is érnie kell. A hitbéli válság megoldásáról és a lelki fejlődés szakaszairól írt Thomas Reese jezsuita atya.
A Szentírás jól ismert szakasza Mária és Márta története, amelyről azt gondolhatjuk, hogy már mindent tudunk, és Jézus szavaiból egyértelmű, hogy kinek a példáját kell követnünk. Gyökössy Endre református lelkész, költő és pszichológus azonban mindig tud újat mondani, így ezt a történetet is új megvilágításba helyezi.
Hogyan gazdagíthatja a személyiségünket, ha egy másik országban tanulunk, vagy ha egy keresztény közösséggel misszióba megyünk? Miért éri meg kilépni a komfortzónákból? Mit tanulhatunk más nemzetektől? Ezeket a kérdéseket is feltette Szilágyi Anna a 777 Úton podcastrovatában Fekete Áginak, aki három külföldi tapasztalatáról is örömmel mesélt.
Amikor jelenlegi valóságunkat az örökkévalóság perspektívájából szemléljük, amikor életünket a menny fényében látjuk, minden megváltozik.
“Könnyebb böjtölni, mint szembenézni az istenképünk torzulásával. Mert az istenkép mögött ott van bennem az egész sötét oldal, amit elfojtok, elnyomok, amivel nem akarok szembenézni.” Béri László Renátó kármelita szerzetes több ízben beszélt már a bennünk élő, szubjektív istenképről, és arról, hogy az mennyi mindenre kihatással van életünkben, például arra, hogy hogyan kapcsolódunk másokhoz vagy önmagunkhoz. A Kontemplatívok podcast egyik adásában a szerzetes ezt a témát fejtette ki, sok elgondolkodtató felvetéssel fűszerezve.
Az ima néha csak monológnak tűnik, egy letudnivaló kötelességnek, de valójában Isten mindig ki akarja nyilatkoztatni magát nekünk. Íme néhány kérdés, amit imában az Úr elé vihetünk – és segíthet fellendíteni az Istennel való kapcsolatunk!
Hívő életünknek elengedhetetlen része az, hogy megértsük Isten igéjét, azaz a Bibliát. A Szentírás olvasásával erős alapokra építhetjük a hitünket.
A papság ma már szinte elképzelhetetlen mentálhigiénés ismeretek nélkül, így nem érdemes szembeállítani egymással a pszichológiát és kereszténységet sem – mondta a Mária Rádiónak Balogh László atya, aki a teológián kívül mentálhigiénét is tanult. A két terület kiegészíti egymást: a papoknak is fontos rálátni a lelki folyamatokra, de a pszichológusok is választhatják azt, hogy Istent helyezik a középpontba. A rádiós beszélgetés leginkább elgondolkodtató részeit szemlézzük.