Többen tapasztalhatták már- talán nőknek ismerősebb, de szerintem a férfiakat sem hagyja hidegen,- azt a kényelmes érzést, mikor egy ránk illő ruhát öltünk magunkra. Lehet, hogy magunk terveztük és varrattuk meg, lehet, hogy egy boltban akadtunk rá. Nem túl nagy, nem szűkös, nincs feszengés, pont rád illő, egyszerűen csak Jó.
Épp a napokban történt velem ez az apró esemény, de olyan szemtelenül nyilvánvalóan volt velem az Isten, hogy azóta nem tudok nem mosolyogni, ha eszembe jut.
Kicsit több, mint másfél hónap telt el a nagy napunk óta, és nagyjából 3-4 hete szembesültem azzal, hogy bár végigjártam a jegyes kurzust (pontosabban kurzusokat), rengeteg tanítást és tanúságtételt hallgattam végig a témában, és megannyi tanácsot kértem és kaptam nálam tapasztaltabb pároktól, mégis volt, amire egyszerűen nem készültem fel! Ezeket szeretném veletek megosztani.
A bűnbánat idején öntsünk tiszta vizet a pohárba! Megbánjuk-e őszintén saját bűneinket, és miért könnyebb másét bánni? Különösen azok tetteire igaz ez, akik közel állnak hozzánk.
Őszinte regény őszintétlen időkből. Mély hit és teljes bizalom Istenben. Megélni a földi poklot és a menny előszobáját látni benne. Egy teljes életen át hűségesnek maradni és bizonyságul szolgálni az isteni gondviselésre.
A Harmat Kiadóval közösen indított könyvajánló sorozatunkban ezúttal John és Elisabeth Sherrill könyvét, a Corrie Ten Boom életútjáról írt A menedéket ajánljuk Nektek.
Kisfiam olyan másfél éves lehetett, amikor egyik nap a konyhából kinézve, arra lettem figyelmes, hogy az előszobában ül a földön, és elmélyülve nézegeti, lapozgatja valamelyik képeskönyvét. Teljesen belém égett ez a kép, és az érzés is, ami akkor átjárt, hogy én „megzabálom ezt a gyereket!”.