Keresztényként mindig felkapom a fejem, ha hallom ezt a kifejezést: ez meg az “A BIBLIÁM”… Használják e profanizált formát szinte mindenre a különböző témájú könyveken keresztül a netes forrásokig, de mit is jelent igazából?

Keresztényként mindig felkapom a fejem, ha hallom ezt a kifejezést: ez meg az “A BIBLIÁM”… Használják e profanizált formát szinte mindenre a különböző témájú könyveken keresztül a netes forrásokig, de mit is jelent igazából?
A Börtöncursillo titkársága által útjára indított Bibliát a börtönökbe! kezdeményezés első sikereiről számolt be a 777-nek a program egyik koordinátora. Az eddigi eredményeken felbuzdulva azt remélhetjük, a jövőben még több fogvatartottnak sikerül Szentírást adni a kezébe.
Mit jelent a „normális” az erkölcs területén? Lehetséges-e az objektív definiálás? Mi a normális a Bibliában?
A minap egy szuper előadást hallottam, hívő keresztény fiataloktól. Volt viszont egy mondat, amivel ma már nem annyira értek egyet: „Életünk során, előbb vagy utóbb szembe kell nézzünk azzal, hogy mindannyian meg fogunk halni… ez biztos.” Nos, akkor mi a helyzet a következő igeverssel? „Bizony mondom nektek: az itt állók közül némelyek nem halnak meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában.” (Mt 16,28) Annyira rég mondta már Jézus, el is felejtettük. Pedig akkoriban nagyon várták a visszatérését. Mára valahogy hátradőltünk, erre az életünkre koncentrálunk, nem várjuk már (annyira?) Jézust. Az én elméletem szerint ez sokszor azért van, mert nem tudjuk, mi várhat minket odafönt.
Nincs olyan lelkiállapot, amelyen a Biblia ne tudna segíteni, ezt soha ne felejtsd!
Előre leszögezem, hogy kedvelem a Hollywoodi filmeket, és ezt bizonyítékokkal is alá tudom támasztani. Minden nagyobb bemutatót moziban nézek meg, sőt ellenzem a filmletöltést, és ennek a véleményemnek rendszeresen hangot is adok (erről majd egy másik cikkben). Emellett teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a filmeknek nem céljuk, hogy belekontárkodjanak a teológia tudományába, vagy bárkit is vallási meggyőződésében sértsenek (legalábbis legtöbbször tényleg nem), pusztán szórakoztatni akarnak. Ezért nézem őket magam is. Viszont sokszor tapasztalom, hogy egy film érdekes visszajelzés lehet arról, hogy mit gondol az emberiség önmagáról, a saját jövőjéről, vagy éppen Istenről. Szóval az történt, hogy megnéztem az új X-men filmet, és valamit el kell mondjak nektek. (Igyekszem nem spoilerezni. Vagy legalább nem sokat.)
Időről-időre felmerül a kérdés (legutóbb a római családszinódus kapcsán), hogy haladva a korral, az egyház megengedi-e “végre” a válást? Nem tudom mennyire jelentene ez haladást, és természetesen egyáltalán nem tisztem nyilatkozni a tanítóhivatal nevében, azonban arra gondoltam, hogy írok egy posztot arról, hogy mit tanít ebben a kérdésben a Szentírás. Végső soron keresztények esetében ez sem egy utolsó szempont.
Kilencven órán keresztül tartó bibliaolvasási maraton helyszíne a washingtoni Capitolium előtti tér. Huszonhét év óta minden évben megtartják a rendezvényt, amely a vallásnak az amerikai életben játszott szerepére kívánja felhívni a figyelmet.
Sokszor, sok embertől hallok olyan mondatokat, hogy „a Biblia unalmas” vagy „már úgyis ezerszer hallottam az összes történetet, nem tud nekem semmi újat mondani”, esetleg „az több ezer évvel ezelőtt íródott, rég nem aktuális”. Hidd el nekem, hogy egyik sem igaz. Az elmúlt egy évben (szinte) minden napomból 20-25 percet arra áldoztam, hogy 365 nap alatt elolvassam a teljes Szentírást. Pár napja a végére értem.
Valamit eszedbe juttatni azt jelenti: a meglévő tudásból felszínre hozni az épp legmegfelelőbb információt, az odaillő szavakat vagy megoldást. Nos, épp így csinálja a Szentlélek is.