A koronavírus-járvány miatt idén a nyár is egészen más. Sem külföldre nem igazán ajánlatos utazni, sem nagy tömegben rendezvényeket tartani – így sorra maradnak el a fesztiválok. Amellett, hogy ez sokaknak szomorú hír, legyen szó előadókról vagy közönségről, azt hiszem, minden rosszban lehet valami különlegeset és jót találni.
Néhány napja megdöbbentem saját magamon: azon kaptam magam egy interjú közben, hogy szégyellem Jézust. Talán veled is előfordult ez, talán nem, de szeretném elétek tárni, hogyan szeretnék változni ebben – újra. A hit ugyanis tényleg nem magánügy.
Mit jelent a bölcsesség, amelyre a Biblia olyan sokszor felhívja a figyelmünket? Miért kell a bölcsesség, amelyre külön fel is szólít az ige, hogy kérjük Istentől?
Talán te is átélted már hívőként, hogy úgy érezted, meg kell felelni egy kimondatlan elvárásnak, hogy „rendben és jól legyél”, miközben benned inkább káosz és zavarodottság volt. De vajon Isten is elvárja, hogy mindig pozitívak legyünk – ha esik, ha fúj? Vagy megengedi, hogy teljesen őszinték legyünk vele, önmagunkkal, egymással?
Hol van Isten? Sokszor tesszük fel a kérdést. Misére vagy istentiszteletre járunk, hogy kapcsolódjunk hozzá, de belegondoltatok már, mennyi-mennyi lehetőség van a vele való találkozásra a templom falain kívül is?
Az egyetlen biztos pont minden változásban a kősziklánk, aki Isten. Lehet bármennyire ijesztő és furcsa az új, ami vár ránk – Ő is ott lesz, ahogy mindig ott is volt.
Nem ismerek olyan embert, aki ne várná a nyarat, azon belül is a szabadság időszakát. De épp emiatt rengeteg elvárást is támasztunk magunkkal és a vakációval szemben, ami megakadályozhatja, hogy valóban feltöltődés legyen a nyaralás. Az itt leírt öt tipp és persze Isten ebben is tud segíteni, ha kérjük.
Nem mindegy, mit kötünk össze magunkban a boldogsággal: az idilli, kihívásoktól mentes életet vagy az Istenben való bizalmat?
Közeledik a gyereknap – na de hogyan vonatkozik ez ránk, felnőttekre? Tényleg lehetnek olyan pillanatok, amikor a terheket, gondokat elengedve csak a mennyei Apukánk ölébe ülhetünk? Amikor megfeledkezhetünk minden másról és örülhetünk annak, hogy élünk?
Napokon belül az egész ország területét feloldhatják a kijárási korlátozás alól, beleértve a fővárost is. Sokan vártak már erre, de vagyunk néhányan olyanok is, akik hiányolni fogják azokat a lehetőségeket, amiket az otthonlét nyújtott. A most megtapasztalt jó dolgokat hiszem, hogy tudatosan átmenthetjük arra az időre is, amikor visszaáll az életünk olyannak, amilyennek korábban megszoktuk.