Bibliát olvasni a metrón ciki? Kiállni a hitünk mellett kínos? Honnan hova tudunk eljutni ebben a kérdésben, ha Jézus útján járunk? A hitem felvállalása ma már sokkal könnyebb, mint néhány éve, mikor még takargattam az Újszövetséget a kezemben.

Bibliát olvasni a metrón ciki? Kiállni a hitünk mellett kínos? Honnan hova tudunk eljutni ebben a kérdésben, ha Jézus útján járunk? A hitem felvállalása ma már sokkal könnyebb, mint néhány éve, mikor még takargattam az Újszövetséget a kezemben.
A mai világ társadalma valahogy folyamatosan az újdonságokat hajszolja, miközben hajlamos megfeledkezni arról a rengeteg értékről, ami körülvesz. Nem egyszer esem én is ebbe a hibába.
„Nem tudják, mit cselekszenek” – nagyjából így tudnám összefoglalni, hogyan gondolok ma arra, hogy kiskoromban elváltak a szüleim. Bár jórészt már feldolgoztam ezt a traumát, nem szabad elfelejtenünk, hogy egy ilyen életesemény minden egyes elvált szülő gyerekére egy életre hatással van. Istennek azonban van hatalma meggyógyítani a fájdalmat.
„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” – olvassuk a Példabeszédek könyvében. Na de hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Öt tipp, ami nekem segített.
Annyiszor csalódunk Istenben, ha a körülmények nem nekünk kedveznek. Elhagyott? Már nem szeret? Büntet? Egyik sem. Vele nem könnyebb, viszont boldogabb az életünk.
Hamarosan nyitnak az iskolák, egyetemek és – bár nehéz ezt még felfognunk – beköszönt az ősz. Íme öt egyszerű tipp, hogyan élvezd ki a nyár utolsó napjait, bárhol is légy!
Vannak helyzetek, amikor mindent el tudunk képzelni, csak azt nem, hogy Isten velünk van és támogat. De vajon a szubjektív érzéseinkre kéne hagyatkozni, vagy a több ezer éve stabil kősziklára, az igére?
Hogy melyik a kedvenc könyvünk, arra nehezen tudunk válaszolni. Azonban arra már igen, hogy melyik könyvek voltak elsöprő hatással ránk. Íme három-három könyv, melyek túlzás nélkül megváltoztatták az életünket. (A Bibliát értelemszerűen most nem raktuk bele.)
A koronavírus-járvány miatt idén a nyár is egészen más. Sem külföldre nem igazán ajánlatos utazni, sem nagy tömegben rendezvényeket tartani – így sorra maradnak el a fesztiválok. Amellett, hogy ez sokaknak szomorú hír, legyen szó előadókról vagy közönségről, azt hiszem, minden rosszban lehet valami különlegeset és jót találni.
Néhány napja megdöbbentem saját magamon: azon kaptam magam egy interjú közben, hogy szégyellem Jézust. Talán veled is előfordult ez, talán nem, de szeretném elétek tárni, hogyan szeretnék változni ebben – újra. A hit ugyanis tényleg nem magánügy.