Szilágyi Anna 2023. 04. 21.

A hit és a tudomány nincs ellentmondásban – Cserey György

A tudomány abban segít, hogy megértsük a világot és az abban zajló folyamatokat, a hit pedig értelmet és célokat adhat az életünknek, a kettő tehát nem mond egymásnak ellent: a pápa Pázmányra látogatása is ezt erősíti meg – fogalmazott a 777-nek adott interjújában Cserey György. Az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánjával beszélgettünk a pápalátogatás előkészületeiről, a Szentatyának szánt speciális ajándékról, de kitértünk a mesterséges intelligencia veszélyeire és lehetőségeire is.

Hogyan készül a Pázmány a pápa látogatására?

Nagy megtiszteltetés, hogy a Szentatya idejön, és váratlanul is ért minket. Elsősorban természetesen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre jön, és a rektor atya fogadja. A helyszín praktikus okok miatt lesz az ITK, ugyanis jelen pillanatban itt van a legnagyobb aula, ahol a legtöbb ember tudja fogadni a pápát. Emellett persze az is fontos, hogy az épületünk modern, és hogy az ITK izgalmas, műszaki profiljával nagyon eltér a Pázmány többi karától.

Idén ünnepeljük az Információs Technológiai Kar alapításának 25. évfordulóját, és sok befutott, sikeres végzettünk van, akire büszkék vagyunk. Nagyon sokan lettek közülük kutatók, szereztek doktori fokozatot, sokan külföldön futottak be sikeres karriert, és van olyan kollégánk is, aki itt végzett, most oktató-kutató az egyetemen, és a saját területén a legígéretesebb száz kutató között van. Tehát nemzetközi színvonalat sikerült tartanunk, azt gondolom. De itt a nagy zajban – ami a magyar felsőoktatásban van – meg a nagyobb létszámú informatikai képzések között a Pázmány ITK kevésbé tűnik ki, jellemzően nem ismerik az emberek. Szeptember környékén feltettük magunknak a kérdést, hogy hogyan lehetnénk ismertebbek, és

hirdetés

utána nem sokkal derült ki, hogy a Szentatya idejön – azt gondolom, hogy ez a Jóisten válasza a kérdésünkre, egyúttal az Ő ajándéka, kegyelme.

Valóban nem sokan ismerik behatóan, hogy mivel is foglalkoznak az Információs Technológiai és Bionikai Karon – Ön hogyan foglalná össze az itteni oktatást, tudományos tevékenységet?

Egyrészt maga az informatikai oktatásunk is erős, és azt gondolom, hogy versenyképes. Tehát hogyha valaki ezen a területen szeretne tanulni, akkor ha minket választ, jól jár. Másrészt, ezen túlmenően is van egy speciális karakterisztikánk, hiszen nálunk bionikai képzés is folyik. Ilyen szempontból az ITK mérnökinformatikai képzése elkülönül a többi egyetemétől, mert mi biológiai, illetve orvosi területhez kapcsolódóan szeretnénk fejleszteni mérnöki eszközöket, hardvert és szoftvert.

Adódik a kérdés, mit jelent a bionika? Főleg azoknak nem egyértelmű, akik inkább humán területen jártasak.

A bionika a biológia és az elektronika kapcsolata, amit az informatika összeköt, körbeölel. Hogy jobban megértsük, mire jó ez a hétköznapi életben, mondok egy példát. Van egy Cybathlon nevű verseny, amelyet Európa legelismertebb műszaki egyeteme, az ETH Zürich rendez meg négyévente Svájcban, és ez lényegében olyan eszközöknek a „Forma-1-es” versenye, amelyeket sérült emberek megsegítésére készítenek mérnökök. Az egyik versenyszám, amikor mondjuk egy deréktól lebénult beteg biciklizik úgy, hogy izomstimulátorral mozgatjuk az izmait. Vagy egy másik versenyszám, amelynek az előválogató versenyét pont most nyertük meg: itt látássérültek számára fejlesztenek a mérnökök olyan eszközöket, amelyekkel hétköznapi, de a látássérültek számára bonyolult feladatokat oldanak meg. Olyan számban is tervezünk indulni, hogy nyaktól lefelé bénult mozgássérülteknek fejlesszünk szoftvert, amelyben az agyi elektromos aktivitásuk mérése alapján tudnak majd számítógépes játékot vagy más szoftvert vezérelni. Ilyen az, amikor a biológia, az elektronika és az informatika találkozik.

Fotó: PPKE ITK

A Pázmány ITK elsődleges küldetése az, hogy az embernek segítsünk.

Sok hallgatónk aközött választott, hogy orvosira megy vagy hozzánk jön bionikát tanulni. Nagyon sok együttműködésünk van klinikákkal, orvosi egyetemekkel, kórházakkal, ami biztosítja, hogy a kutatásaink és fejlesztéseink során valós problémákra keressünk jól működő válaszokat.

Az eddigiek mellett új mesterképzéseket is szeretnénk indítani a közeljövőben, ilyen a kvantummérnöki MSc, amelyben technológiai ugrás várható a jelenleg elérhető eszközökhöz képest. Például az agyi aktivitáshoz, annak a méréséhez most az orvosok MRI készüléket használnak, amely egy hatalmas nagy eszköz, lényegében egy szobát elfoglal, és mozdulatlanul kell benne feküdni, ami nem kellemes a pácienseknek sem. Úgy tűnik, hogy ezt a feladatot hamarosan egy agyi aktivitást mérő sapkával meg lehet oldani. A másik új mesterképzésünk pedig a bioinformatika lesz, ennek például a genetikai adatokon alapuló diagnosztikában és a személyre szabott terápiákban lesz nagy hatása. Izgalmas és jövőbe mutató képzéseket fogunk indítani.

Akkor tényleg sok gyakorlati haszna is van a területnek, kiemelten az egészségügyben.

Azt gondolom, hogy igen. Az ITK műhelyéből több olyan fejlesztés került már ki, ami használatban van.

Ha jól tudom, egy különleges ajándékkal készülnek Ferenc pápának, amely az ITK-hoz is kapcsolódik. Tudna mesélni erről?

Fölvetettük, hogy csináljunk Ferenc pápának egy speciális rózsafüzért. A karon tanulható bionika szak kapcsolódik a protézisek fejlesztéséhez is, és már több éve fejlesztünk egy úgynevezett protéziskezet, amelynek a lényege, hogy az emberi kéz anatómiáját minél pontosabban kövesse. Ez egy különleges, egyedülálló és rendkívül összetett fejlesztés, amelyhez fejlesztettünk egy saját tervezésű programozható fonógépet is. Ennek segítségével készítjük el a rózsafüzért a Szentatyának.

Szép jelkép, hogy azzal a technológiával készítjük el ezt a szakrális ajándékot, amellyel az emberek megsegítésére törekszünk.

Meg is mutatják a folyamatot majd a pápának, vagy ő már csak a kész ajándékot fogja látni?

A programban nincs beütemezve ez. Nyilván, ha ő szeretné látni, akkor örömmel meg fogjuk neki mutatni. Még folyamatban van az ajándék elkészítése, de ma már kaptam egy prototípust.

Kik vehetnek majd részt a találkozón?

A püspöki kar és a rektor atya dönt a meghívottak köréről. Alapvetően nyilván a pápai delegátus érkezik először. Mivel a találkozó fókuszában a katolikus felsőoktatás és a tudomány van, így ezek képviselői, többek között a magyar katolikus egyetemek és főiskolák vezetői, munkatársai, illetve a Magyar Tudományos Akadémia vezetője van a meghívottak között, nekik fog előadást tartani a Szentatya. A helyek száma sajnos véges, de igyekszünk a hallgatókat is bevonni az eseménybe. 250-en lesznek jelen, és közülük kerülnek ki azok az önkéntesek is, akik a fogadásban és a búcsúztatásban kapnak szerepet. Abszolút örömmel hívnánk még sokszor ennyi embert, de meg kell felelni a tűzvédelmi előírásoknak és a hely korlátainak. Viszont az eseményt online és tévés közvetítésen keresztül is lehet majd követni.

Fotó: Cserey György – PPKE ITK

Hogyan fog zajlani a program?

A terv szerint először a rektor atya köszönti a Szentatyát. Aztán lesz egy oktatói tanúságtétel, ezt követően egy zongoraelőadás, majd egy hallgatói tanúságtétel – ez szerintem így szép és kerek. Utána következik a Szentatya beszéde, amellyel ő készült. A végén pedig egy közös imával, a Miatyánkkal zárnánk. Bízom benne, hogy Ferenc pápa megáldja az ajándékunkat. A Pázmány ITK épületében van egy kápolna, amely Boldog Batthyány-Strattmann László nevét viseli. Az ő boldoggá avatásának a 20 éves évfordulója van idén, ennek kapcsán kiadunk egy szentképet, amelyen a kápolna– a vakon született férfi meggyógyítását ábrázoló – üvegablaka látható – nagyon örülnénk, ha erre is áldást adna a pápa. A nálunk tett látogatás egyébként Ferenc pápa utolsó programpontja lesz, innen már egyenesen a Ferihegyi reptérre megy.

Az ajándékokon kívül mivel készülnek még a pápa érkezésére – akár gyakorlati, akár lelkiségi szempontból?

Az egész Pázmány és az ITK is többféle programmal készül. Van egy folyamatos kilenced ima, van szentségimádás hetente, a mise után. Nemrég volt egy kerekasztal-beszélgetés a pápalátogatásról, valamint a résztvevő hallgatók számára szervezünk lelki ráhangolódást, három erről szóló estünk lesz. Azt gondolom, hogy ezek fontosak.

Természetesen a rendezvény operatív részével is foglalkozunk kell, hogy megfelelő legyen a környezet. Kétszer volt itt a vatikáni küldöttség, megnézték, hogy az épület alkalmas-e, mit kell változtatni. Fontosak a biztonsági előírások is, amelyeket a TEK-kel egyeztetünk. Nagy felelősség és nem könnyű feladat mindezeknek megfelelni, de nagyon lelkes és meghatott vagyok, nagy megtiszteltetésnek élem meg.

A Pázmányra nézve még mi lehet a jelentősége annak – a sajtófigyelmen kívül, amely által többen megismerik a kart –, hogy a Szentatya idelátogat?

Önmagában annak, hogy a Szentatya Magyarországra jön, biztos, hogy több vetülete is van. A múltkori Magyarországra látogatásakor valószínűleg megérintette, hogy nagyon sok ember örömként, megtiszteltetésként és egyfajta kegyelemként élte meg, hogy ő eljött hozzánk. Biztos vagyok benne, hogy ő érzékeli, hogy ez számunkra fontos. A jelmondatunk: „Fides et ratio” („Hit és ész” – II. János Pál pápa által 1998-ban kihirdetett enciklika – a szerk.) Azt gondolom,

annak, hogy ő egy egyetemre jön, biztos, hogy komoly üzenete van. Mégpedig az, hogy a tudomány és a hit nincs ellentmondásban egymással.

Ráadásul vannak olyan területek, ahol ezek a kérdések egyre komolyabban úgy jelennek meg, hogy mind a két dologra támaszkodni kell. Például a mesterséges intelligencia aktuális helyzete és jövőbeli társadalmi hatása is sok komoly etikai, erkölcsi kérdést felvet. De mindez a tudomány, pontosabban az informatika nélkül nem érthető meg.

Fotó: PPKE ITK

Ha már szóba került a mesterséges intelligencia: mit gondol annak az egyre gyorsabb elterjedéséről? Milyen problémákat vethet fel?

A mesterséges intelligenciánál (AI) etikai és biztonsági problémák is megjelennek. Amiről etikai szempontból szoktak beszélgetni, hogy most akkor ezt jogilag mire lehet használni, fölhasználhat-e olyan szövegeket, amelyet mások írtak, és ezek utána kihez tartoznak. De ennél még sokkal izgalmasabb probléma, hogy van egy intelligensnek tűnő rendszer, amelybe nem tudnak etikát programozni;

mondjuk ki: egy pszichopata rendszerről van szó.

Nem tudja, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem tudja, hogy mi a valóságos és mi virtuális. Nincs lelkiismerete.

A pszichológia azt szokta mondani, hogy minden egyes döntésünknek a legmélyebb rétege egy érzelmi, erkölcsi szűrő, amelyen átmegy minden, még a logikai döntéseink is. Ez nagyon mélyen benne van az emberben, és általában nem lehet kiirtani. Részben ennek is köszönhető, hogy működik a társadalmunk. Viszont a mesterséges intelligenciában ez nincs benne, nem programozták bele. Illetve megpróbáltak rátenni egy udvarias réteget, amely politikailag korrekt, és nem lehet tőle mondjuk olyat kérdezni, hogy hogyan lehet bombát csinálni. Azonban az a tapasztalata az embereknek, hogy végül mégis ki lehet belőle húzni azt az információt is, amit megpróbáltak elfedni.

Tehát az arra vonatkozó kísérlet, hogy ebből a társadalom számára egy biztonságos rendszert csináljanak, nem úgy tűnik, hogy eddig sikeres lenne. Az a helyzet, hogy egyelőre nem ismerjük a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait sem rövid, sem hosszú távon. Százmillióan használnak egy rendszert, amely alapvetően pszichopata, és van rajta egy réteg, amely próbálja ezt eltitkolni, de kicselezhető. Már jelent meg olyan hír, hogy valaki öngyilkos lett a rendszerrel való beszélgetést követően. A beszélgetést visszanézve látszott, hogy abban már szó volt az öngyilkosságról, de a rendszer nem beszélte le róla. Nagy multicégek versengenek azért, hogy kinek az eszköze fogja először a piacot letarolni, és nyilván csak a pénzügyi bevételek lebegnek a szemük előtt, a biztonsággal szinte egyáltalán nem foglalkoznak.

A másik óriási kérdés, hogy

mi lesz azzal a sok száz millió emberrel, akinek az állása a mesterséges intelligencia miatt meg fog szűnni.

Becslések szerint csak Európában és Amerikában 300 millió munkahely fog megszűnni. Mindez sokkal hamarabb meg fog történni, mint gondolnánk, talán 3-5 évünk van még. Mint egyetemi képzésért felelős dékán, nekem az az első kérdésem, hogy mit tanítsunk a hallgatóknak, hogy legyen állásuk? Ez egy kritikus kérdés, amelyre folyamatosan keressük a választ a munkatársaimmal. Az ITK bizonyos szempontból védett, mert – azt gondolom, hogy – aki eszközzel foglalkozik, az egy kicsit tovább van biztonságban, mint aki tisztán szoftverrel. De ugyanúgy féltem a bölcsészek állásait is.

Jelen pillanatban nagyjából 115-ös IQ-val rendelkezik a mesterséges intelligencia, de valószínűleg ez a későbbiekben magasabb lesz. Ezt ő úgy produkálja, hogy a lexikális tudása óriási. Nagyobb, mint amit az emberek mondjuk 99,9 százaléka el tud érni. Abban, hogy az AI hatalmas mennyiségű adatban és információkban képes összefüggéseket meglátni, már túlmutat az emberi képességeken.

Lehet azért jó oldala is ennek a változásnak, amelyet a mesterséges intelligencia hoz?

Persze, sok területen könnyíti meg az emberek mindennapjait. Az életünk az elmúlt években már elég sokat változott. Gondoljunk például arra, hogy a fényképezés demokratizálódott. A zsebünkben van egy fényképezőgép az okostelefonon, és nem kell fizetnünk azért, hogy előhívjuk a képeket. A levelezés szintén demokratizálódott, nem kell papíron megírni, föladni, várni, hogy megérkezik, hanem azonnal és lényegében ingyen e-mailezhetünk. A mesterséges intelligenciában benne van a lehetőség, hogy

még több dolog fog demokratizálódni, vagyis ingyenessé, és ezáltal széles társadalmi réteg számára elérhetővé válni.

Mondjuk az orvosi diagnosztika. A mobiltelefonomat majd szóban meg tudom kérdezni a tüneteimről, lefotózom neki, és az AI válaszol, hogy melyek azok a betegségek, amelyek szóba jöhetnek, esetleg rákérdez más tünetekre, hogy szűkítse a lehetőségeket. Végül elmondja, milyen kivizsgálásra kell elmenni vagy milyen gyógyszert kell felíratni – ez nem is annyira elrugaszkodott lehetőség a jövőben. De ugyanígy képes lesz jogi adminisztrációra, például megír egy adásvételi szerződést vagy egy hivatalos levelet, amelyet nekünk már csak alá kell írni. Applikációkat készíteni is elképesztően egyszerű lesz, mert csak elmesélem a rendszernek, hogy milyen alkalmazást szeretnék, és ő pedig máris leprogramozza, installálja, és működik az applikáció a telefonomon. Ezek alapvetően jó dolgok, csak kérdés, hogy az emberek, akik eddig ezzel foglalkoztak, mit fognak csinálni?

És ahol ez kevésbé terjed el, vagy nincs meg hozzá a technológia, ott komoly gondok lehetnek, egész államok kerülhetnek alárendelt szerepbe. Akik azt mondják, hogy betiltják, azok homokba dugják a fejüket, ráadásul lefékezik a társadalom képességeit és gazdaságát. De még egyszer mondom, nem tudjuk, mi lesz, ha az IQ-ja jóval 115 fölé megy és okosabb lesz, mint az ember. Az egyik kollégám úgy fogalmazott, hogy nem is tudják a fiatalok, hogy az emberiség történetének leggyorsabban változó és legizgalmasabb szakaszában élnek.

Korábban említette, hogy a tudomány és a hit nem mond egymásnak ellent. Ez hogyan jelenik meg akár itt az ITK-n, akár az Ön személyes életében?

Azt gondolom, a hit és a tudomány egymást kiegészítő nézőpontokat kínálhat a világ megértésére. A tudomány abban segít, hogy megértsük a világot és az abban zajló folyamatokat, a hit pedig értelmet és célokat adhat az életünknek, és segíthet minket elhelyezni ebben a megismert fizikai valóságban.

Mitől katolikus egy egyetem, ahol a hallgatók jelentős része nem az?

Az egyetem katolikus értékrend alapján működik, és elvárja a munkatársaitól, illetve a hallgatóitól is, hogy ezt tartsák tiszteletben. De fontos, hogy ez nem jár kényszerrel. Sem a hallgatók, sem az oktatók felé nem elvárás, hogy a vallásukat gyakorolják. Van néhány tantárgyunk, amely kapcsolódik a hithez, de ez igazából az általános műveltség része. Ugyanakkor azt gondolom, hogy