Aki pici korától kezdve rendszeres „templomlátogató”, annak furcsa érzés, amikor vasárnap nem volt misén, vagy nem tudott bekapcsolódódni semmilyen formában. Viszont álmomban sem gondoltam volna arra, hogy mi is történik, amikor több ilyen alkalom követi egymást.
Az egyik keresztény tábor végeztével, még egy-egy dicsőítő dalt dúdolgatva ültem a vonaton hazafelé utazva. Persze nem az alvás volt a hét fő témája, úgyhogy nem kellett sok ahhoz, hogy álomba szenderüljek, amint kirobogtunk a Keletiből. Az izgisebb rész körülbelül félúton lehetett, amikor felszállt egy kicsit ütöttebb-kopottabb ruhás, de azért szegénynek még egyáltalán nem mondható férfi.
Mindig örömmel kapjuk kézhez Szeghő Balázs írásait: a 15 éves fiatalember különleges stílusban osztja meg korához képest mély gondolatait, feszegeti kérdéseit. Ezúttal azt vizsgálja, hogy milyen egy jó keresztény!