#csakegygondolat, Szeghő Balázs

#csakegygondolat – Ebbe a bandába érdemes tartozni!

Fiatal útkeresőként a legfőbb vágyunk az, hogy elfogadjanak minket. A visszacsatolások éltetnek, így a népszerű bandába tartozás a legtöbb tini álma. Legfiatalabb bloggerünk, a mindössze tizenöt éves Balázs saját tapasztalatait osztja meg velünk arról, hogy melyik bandába is érdemes valójában tartozni.

Az ember az ősidők óta csoportosulni akar, párt és barátokat keres magának. Már óvodás korunk óta megválogatjuk a barátainkat, egyesek „öribarik” lesznek, míg mások végtelen haragunk süllyesztőjébe, az „örihari” kategóriára vannak ítélve. Majd jönnek a bandák, és jóval később, a már sokkal kevesebb emberből álló, de annál mélyebb felnőtt barátságok.

Ezek azok az emberek, akik óriási befolyással vannak az életünkre, kulcsuk van a lelkünkhöz, a titkainkhoz, hiszen mindent megosztunk velük. Mindenki a saját értékrendszere szerint válogatja meg a barátait, de vannak azok az esetek is, amikor épp te szeretnél bekerülni egy adott társaságba. Itt jön képbe a lehető legcikibb dolog, amit csak világunkban el lehet képzelni, hogy keresztény vagy. Mi is lehet rosszabb annál, hogy te éppen imádkozol evés előtt, vagy mondjuk, keresztet vetsz templomot látva? És ez egy tök jó banda, oké hogy van benne pár gond, de attól még ők a menők. Persze, te miért ne akarnád a legszebb csajokat, a középpontot, hiszen ezt még a vallásod sem tiltja. Viszont biztos ez kell neked? Mi már nyilvánvalóan nem azok az egész nap csak imádkozó emberek vagyunk, de azért egész fontos helyen szerepel a hitünk. Vasárnap elmegyünk templomba, és a leves előtt is összekulcsoljuk a kezünket. Ezt persze a „menőknél” már nem csinálhatjuk, mit is képzelnének, milyen hülye babonánk van. Tehát szombat éjjel inkább cigizünk egy parkolóban, másnap meg már kinek van kedve templomba menni…

Ezek az esetek mégis rádöbbentettek arra, hogy van ennél menőbb is. Kipróbáltam egy keresztény közösséget. Ezek azok a fiatalok, akik imádkoznak, rendszeresen gyónnak, és a vasárnap délelőtti programjuk is állandó. És mindezt tizenévesen.  Ők mutatták meg nekem, hogy kereszténynek lenni egyáltalán nem gáz. Nem ciki ha Hillsong UNITED-et hallgatsz a „Buzibár” helyett, vagy épp kimaradsz azokból az „istenes” viccekből. És mi a rossz abban, hogy ott van valaki, akihez bármikor szólhatsz, kérheted a segítségét, és azt közvetve meg is kapod? Ő ott van veled még akkor is, amikor részegen nem tudod, hogy most mit is tegyél. Mindig mutatja az utat, hogy hogyan lépj ki ebből a társaságból. Higgyétek el, megéri. Vannak szép szőke lányok a templomban is, és nem feltétlenül a „csúnya” kategória jár ifire. Vannak azok az emberek, akik tényleg szeretnek téged, akiknél menő, ha egy „I love you, God” pólóban jelensz meg. Ezekkel az emberekkel tudsz beszélni bármiről, ők tehetnek boldogabbá, nem a már eufóriába eső alkoholfogyasztással járó bandázások.

Szerintem, ha van valami, ami igazán megéri az életben, az talán az, hogy kövesd a jó utat. És ha már egyenesen vagy, akkor segíts a havernak is, mutasd meg neki hogy a kereszténység egyes körökben menő, vegyétek észre, hogy mi az igazi boldogság. Próbáld ki, menj el misére, menj ifire, válaszd Istent és a követőit. Hidd el, sokkal-sokkal jobb lesz! Ezért a testi és lelki eredményért érdemes megtenni a nehezebb lépéseket. De hogy mi lesz az első, arra már neked kell rájönnöd.

 

                                                                                                 Szeghő Balázs

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás