Mindenszentek napját ünnepeljük: igen, valódi ünnep ez a mai nap, amelynek legfontosabb üzenete mindannyiunk számára, hogy van remény!
Kategória
Blog
Most, hogy az egész ország a temetőkbe megy, sírokat rendez, mécseseket gyújt gondolkozzunk el azon, hogy az élet csak egy pillanat. És felelősségünk van, hogyan gazdálkodunk ezzel az idővel.
November elsején mindenszentek napja van: azokat ünnepeljük, akik földi életüket követően már a mennyországban vannak!
Természetesen sok olyan dolog van, amire Isten azt kéri, hogy mondj nemet, persze csak a saját érdekedben. Ezúttal viszont nem ennek kapcsán fogalmazódott meg bennem a fentebbi mondat. Olyan is előfordul, hogy amikor segíteni szeretnél, akkor kéri Isten tőled, hogy használd a nem szót is néha.
Egy szombati napon történt, ima közben. A legtöbb imámban én szoktam kérni Istentől, akkor viszont fordítva történt: Isten kért tőlem valamit. Azt kérte, engedjem el végre az életem. De most úgy igazán.
„Ő ne prédikáljon nekem, a szememben teljesen hiteltelen. Ő akarja megmondani a tutit?”, „A keresztények egyáltalán nem hitelesek, mind képmutatóak.”, „Na, ő egy hiteles ember, rá fogadnék is.”…
Ezer és egy hasonló gondolatot hallhatunk családunk, ismerőseink között, amivel kifejezik, hogy ki az akire lehet hallgatni, és ki az, akire nem.
Vajon miért nem olyan a mai egyház, mint amilyen az Apostolok Cselekedeteinek egyháza volt? Mi hiányzik ahhoz, hogy azt a dinamizmust, szellemi pezsgést, erőt, ami az első apostolokat jellemezte, mi is megtapasztaljuk és továbbadjuk? Miért nem olyan hatékony ma az evangelizáció, mint régen, és miért nincsenek csodák, melyek az ősegyházban mindennaposak voltak?
Vendégszerzőnk saját, különleges versével tisztelt meg bennünket. Őt is, mint olyan sokunkat megérintette a mostanában olyan sokakat foglalkoztató abortusztörvény, és még valami. Nick Vujicic, akinek nincsen keze, se lába, mégis igent mondott rá az édesanyja. Fogadjátok Ambrus Betti versét és gondolatait!