Amióta belekóstoltam a gyalogos zarándokok életébe, Szent Jakab apostol ünnepén mindig eszembe jutnak a zarándokok. Pedig a cél az lenne, hogy minden nap újra és újra magammal vigyem az Úton szerzett lelkületet, hiszen egész életünk egyfajta zarándokút…
Az ember sokszor vágyik a nyugalomra és a lelki békére is. Sajnos én ezeket általában csak akkor találom meg, ha elhagyom a nagyváros forgatagát, mégis a cél az lenne, hogy a rohanós hétköznapokban is megleljem ezeket. Isten mindig vár rám, de nekem kell lépni felé, hogy találkozzak is Ő vele.
Még csak pár hónap telt el Ferenc pápa, főként a fiataloknak szánt apostoli buzdításának megjelenése óta, de a „Világiak, a Család és az Élet kongregációja” máris egy Fórumot szervezett fiataloknak a tavalyi püspöki szinódus folytatásaként. Érdekes volt megtapasztalni, hogy bár több mint 100 országból érkeztünk, mégis nagyon hasonlóak vagyunk, hiszen a célunk és küldetésünk ugyanaz.
Bár a napok óta tartó hőséggel már érezzük, hogy beköszöntött a nyár, de sokan ilyenkor még az utolsó vizsgákat teljesítik és csak utána szabadulhatnak fel. Következik két hónapnyi szabadság, ami jó lehetőség arra, hogy Istennel való kapcsolatunkra is odafigyeljünk, ha esetleg a vizsgák között csak gyors imákra futotta volna az időnkből.
Túl vagyunk már a szent háromnap szertartásain, a feltámadás ünneplésén és már talán a húsvéti ebédeket is kipihentük. Ez az időszak számomra lelki feltöltődéssel is jár, idén viszont két tragédia is beárnyékolta ezt az ünnepi hetet.
Sokszor érkeztem meg úgy a nagyszombati vigíliára, hogy most bizony egy jó hosszú szentmise vár majd ránk. Mégis, már gyerekként éreztem, hogy nem csak a hosszúsága miatt különös ez az este. Felnőttként pedig kifejezetten érzem, hogy mennyi ajándéka van az év leggyönyörűbb éjszakájának.
Vajon egy átlagos ember hány bűnt követ el élete során? Ezen még soha nem gondolkoztam el, de a vasárnapi szentmisén egy kis „matekozással” nagy szám jött ki. Jézus ezeket a terheket is vitte a vállán és miután elesett a kereszttel, mindig felállt. A nagyböjtben különösen is fontos tudatosítanom magamban, hogy ha elesek, akkor álljak is fel!
Fontosnak tartom a különböző világnapokat, hiszen ez egy jó lehetőség arra, hogy felhívja a figyelmünket az éppen aktuális ünnepre vagy megemlékezésre. Kicsit megálljunk, és magunkban elmélyedjünk, hogy mi mennyire figyelünk oda a környezetünkre, vagy az emberekre. De szerintem az is fontos, hogy ne csak az évnek egy napján figyeljünk ilyenkor oda, a mai napon például a nőkre…