A kiságyat és a rugdalózót örökölheti az új jövevény, ám a várandósság időszaka minden alkalommal mást tartogat. Sorozatomban anyaságom új szakaszának lelki útjáról számolok be.
Mit adhat személyes imaéletemhez a zsolozsma? Néhány hónap távlatából meglepő, mi változott.
Az advent csak úgy elrepült. Azt hiszem, többen érezhetjük így… A feladathegyeket cipelve arra eszméltem, hogy csak néhány nap maradt. Most mi a teendő?
A férjem futóedzései mutatták meg, mik a nyári imaélet legnagyobb buktatói.
Veszélynek tehetjük ki magunkat saját hibás hozzáállásunkkal? Hogyan lehet káros, amit a javunkra teszünk? Más valaki tapasztalataiból, gondolataiból tanulni nagyszerű, az első kérdés persze, hogy ki is az a valaki. A gondolatmenet, a nyomtatott betű tekintélye, az előnyös kép a hátsó borítón mind félrevezető is lehet.
Azt hiszem, a legtöbb keresztény eljátszott már a gondolattal, milyen is lesz a világvége. Technikai részletekbe persze nem vagyunk beavatva, ám ha már hisszük, hogy lesz ilyen, elgondolkodtató, pontosan hogyan történik majd… Gondolatkísérlet következik.
Amint a babakocsi innenső oldalára kerülünk, a templomba járás is új, gyakorlatias feladatok megoldására sarkall. Ez a 4+1 szempont segíthet átgondolni, hogyan élheted meg szülőként is lelkileg a szentmisét.
Sokan nem tesznek nagyböjti elhatározásokat, pusztán azért, mert úgy érzik, úgysem fog sikerülni. Pedig nem mindig kell hatalmas dolgokban gondolkodni, ezt bizonyítja ez a 4+1 pont is!
Jó néhány éve eljutottam arra a pontra, mikor megállapítottam, engem már nem lehet meglepni pásztorjátékkal. Félreértés ne essék, nem untam meg az ünneplés ezen formáját. Csak azt hittem, lelkileg már nem kaphatok újat mindettől. És mégis…
A nyilvános működése idejéből fennmaradt tanításokat néha szóról szóra elemezzük, felnőtt élete példáját hosszasan fejtegetjük, ám születésének kapcsán csak a betlehemi egyszerűséget szoktuk emlegetni. Mert ugye mit is csinál egy pár órás, pár napos baba?