Csak Jézus adhat igazi nyugalmat a ránk nehezedő nehézségek közepette. A 146. zsoltár pár sorához kapcsolódóan tett tanúságot egy fiatal lány, Laura, aki elgondolkodtató írásában megfogalmazza, Jézus hogy nyitja fel a szemünket és egyenesít ki minket, hogy az Ő útján tudjunk járni.
„Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket, az Úr szereti az igazakat. Az Úr őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti. Mindörökké uralkodik az Úr, a te Istened, ó, Sion, nemzedékről nemzedékre. Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 146, 8-10)
Mindannyiunknak vannak olyan pillanatok az életében, amikor elveszettek vagyunk. Azt érezzük, hogy egyedül vagyunk, minden nehéz. Valljuk be, a mi korosztályunkra ez különösen jellemző. Érettségik, dogák, barátok, család – és a folyamatos elvárás mindenki felől. Egyszerre kell legalább öt helyen helytállnunk.
Nem csoda, ha azt érezzük, hogy nem tudjuk, merre az előre, vagy ha nem találjuk a helyünket, akár a suliban, akár a családban, akár a barátaink között.
Ezekre a helyzetekre sokunknak van stratégiája. Van, aki zenét hallgat, alkot valamit, megesik, hogy valaki elmegy futni. Ez mind jó megoldás a feszültség levezetésére. De egy sem ad választ a problémáinkra. Olyan, mintha egy eltört kézre sebtapaszt raknánk. Úgy tűnik, mintha megoldottuk volna a problémát, de kis idő múlva a feszültség és a szorongás is visszatér. Így tudunk bekerülni egy körforgásba, amelybe meglehetősen könnyű beleragadni.
hirdetésViszont aki Jézushoz fordul ezekben a helyzetekben, nyugalmat kaphat:
Az Úr megnyitja a vakok szemeit: a Bibliában van rá példa, hogy ez konkrétan megtörtént, de ez a mi helyzetünkben kicsit átvittebb. Jézus látást adott a vaknak és minden egyes reggel megnyitja a mi szemünket is.
Fölegyenesíti a görnyedezőket: ha szomorúak vagyunk, ha el vagyunk keseredve, mire van szükségünk? Valakire, aki ott van mellettünk. Aki nem megy el a rossz időkben sem.
Egyszer egy atya azt mondta, hagyjam Jézusnak, hogy lássa, ha nem vagyok jól.
Merjek Vele lenni így is, hiszen Ő az, aki ilyenkor is itt van.
Őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet: nem az számít, kik vagyunk, honnan jövünk, csak hogy Vele menjünk az úton. Ahhoz, hogy teljes legyen az életünk, ez is kell.
Tudom, hogy sokan nem gondolnak bele sokat. Vannak, akiknek Isten csak egy mese. De ha ezek az emberek hagyják, hogy Jézus megnyissa a szemüket, hogy felegyenesítse őket a bajban, nem lesznek többé tévúton. Kívánom, hogy egyszer mindenki észrevegye Isten végtelen szeretét, amely mindörökké tart.
Knauz Laura
hirdetés
