2024. 01. 03.

„A házasság nem csak úgy megtörténik” – egy pap tanácsai egyedülálló fiataloknak

Mike Schmitz atya ismert Youtuber egy konferencián nemrég három jótanáccsal látta el azokat az egyedülálló fiatalokat, akik vágynak a párkapcsolatra.

Amikor egyetemista voltam, természetes volt, hogy az évfolyamtársaim rendszeresen randiztak. Vágytak a romantikus kapcsolatokra, és tettek is azért, hogy megismerjenek új embereket, akikkel aztán összejöttek és megházasodtak. Ma nem így működnek a dolgok. Mintha azok a fiatalok, akik úgy érzik, hogy a házasságra van hivatásuk, csak reménykednének abban, hogy a házasság velük is megtörténik. Pedig fontos lenne, hogy ne csak reménykedjenek, hanem törekedjenek is a céljuk felé, hogy aktívan nyitottak legyenek a párkapcsolatra, azaz tegyenek valamit az ügy érdekében. Mit jelent ez?

Ha valaki a szerzetességre vagy a papságra érez elhívást, akkor jelentkezik a szemináriumba, elmegy különböző rendekbe, beszél másokkal.

Aktívan törekszik, halad előre, még akkor is, ha nem biztos a hivatásában. Egy házasságra vágyó fiatalnak is lépéseket kell tennie a célja felé. 

hirdetés

Második dolog, amit mondanék, hogy ne engedjétek, hogy az imáitokat a megkülönböztetés uralja. Én sok éven át hagytam, hogy az imaéletem a megkülönböztetésről szóljon abban az értelemben, hogy mindig, amikor imádkoztam, amikor elmentem egy lelkigyakorlatra vagy szentmisére, azt a kérdést tettem fel Istennek, hogy mit akarsz, mit tegyek? Erre a kérdésemre akarok választ kapni, és nem érdekel, hogy Te mit akarsz nekem adni. Mire véget ér a lelkigyakorlat, választ akarok kapni a hivatásomat illetően. És amikor véget ért a mise, a lelkigyakorlat, az imaidőm, és nem kaptam választ, azt gondoltam, hogy időpocsékolás volt az egész, kár volt elmennem. Nem kaptam meg, amit akartam. Mondhatni, hogy egy elkényeztetett kölyök voltam, és így elszalasztottam azokat a kegyelmeket, amiket Isten akart nekem adni. Minden alkalommal, amikor imádkozol, Isten kegyelmeket ad neked, dolgozik a szívedben. Fontos, hogy legyetek aktívan nyitottak, ugyanakkor ne hagyjátok, hogy a megkülönböztetés, vagy a hivatásotok követése legyen a végcél.

Nem fogtok kiteljesedni pusztán a hivatásotok által. A hivatás egyszerűen csak az az út, amely által közelebb kerülhetsz Jézushoz.

Végül pedig, azt szeretném nektek mondani, hogy ne essetek pánikba! Emlékszem egy fiúra, akit még az egyetemről ismertem. Miután lediplomázott, jelentkezett a szemináriumba, amit egy kis idő után otthagyott. Elkezdett járni egy lánnyal, akiről azt hitte, hogy ő lesz az igazi, a lány azonban  szakított vele. Azon gondolkozott, hogy most mégis mihez kezdjen? Hiszen volt szeminarista, aztán járt egy lánnyal, akiről azt hitte, hogy élete szerelme lesz. Idővel megnyugodott, és rájött, hogy ha Isten papnak hívja, erényes embernek kell lennie. Ha Isten a házasságra hívja, akkor is erényes embernek kell lenni. Rájött, hogy semmi sem tartja őt vissza attól, hogy most, a jelenlegi élethelyzetében az erény emberévé váljon, mert a hivatásától függetlenül annak kell lennie.

Mindannyian, akár tudjuk, hogy mi a hivatásunk, akár nem, akár a hivatásunkban vagyunk, akár nem, az erény emberének kell lennünk, imádkozó embernek kell lennünk. Nem kell várnunk arra, hogy erényes emberek legyünk. Tehát aktívan nyiss, ne hagyd, hogy a megkülönböztetés uralja az imádságodat, és légy most az erény embere.

Forrás: Youtube.com/ FOCUS Catholic

Fordította: Fekete Ági

Blog
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás