Nemrég megkérdeztünk titeket az Insta-oldalunkon, hogy ha egy dolgot kérdezhetnétek egy lelkésztől/paptól, akkor mi lenne az. Mondanom sem kell, remek kérdéseket kaptunk!
Miért halnak meg a jó emberek? Mi értelme a hitnek? Miért éri meg nekem, hogy Istenben higgyek? Hogyan küzd a gonosszal egy lelkész? Milyen az igaz élet?
Csak pár kérdés azok közül, melyeket Instán küldtetek nekünk. Az üzeneteket görgetve rengeteg érzés kavargott bennem. „Szuper! Úgy tűnik, ez sokakat érdekel. Milyen sok reakció! Mindenképpen meg fogjuk válaszolni ezeket. Miért nem teszik fel ezeket a kérdéseket ténylegesen egy lelkésznek/papnak?”
hirdetésTermészetesen nehezen elképzelhető egy olyan szituáció, amelyben valaki odaszambázik egy paphoz és megkérdezi, hogy ő nézett-e már pornográfiát, vagy hogyan éli meg a cölibátust. (Igen, ilyen kérdések is érkeztek.) Érthető, hogy bizonyos kérdéseket csak online merünk feltenni. Egyszerűbb, személytelenebb, gyorsabb.
Mégis ez az egész jelenség nagyon jól alátámasztja azt az amerikai kutatást, melyről már korábban is írtam. A felmérés feltárja előttünk, hogy a fiatalabb korosztály tele van kérdésekkel és kíváncsisággal, melyekre nem kapnak megfelelő választ a keresztény egyházaktól. Helyette máshol keresik a megoldást; más vallásokban, spirituális gyakorlatokban.
Mennyire magas a templomok küszöbe? – Tette fel egyszer egy nyugdíjas püspök a kérdést. Úgy tűnik annyira magas, hogy a kíváncsiskodó már nem tudja átlépni. A szabad kérdéseknek számtalan civil kezdeményezés biztosít fórumot, de a plébániáknak, gyülekezeteknek is meg kell találnia a módját, hogy olyan közeget teremtsen, melyben a kérdéseket nem elítélik, nem tartják fárasztónak, hanem nyitottan és örömmel fogadják.
Te személyesen mit tudsz tenni azért, hogy ezt a légkört megteremtsd?
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás