Van néhány tárgy, amelyekről rögtön a nagyszülői házak juthatnak eszünkbe. Szép emlékük elgondolkoztatott, vajon manapság még megtalálhatóak ezek a dolgok az otthonokban?
Vannak illatok, amelyeket sosem felejt el az ember. Ez a legfőbb emlékezőképességünk. Ha megérezzük azt a bizonyos illatot, rögtön eszünkbe jutnak az emlékek. Ugyanezt gondolom a tárgyakról is. Ha a nagyszülői házra, vagy azokra a lakásokra gondolok, ahol idősek éltek, szinte egytől egyig fellelhetőek voltak az alábbi dolgok.
Szenteltvíztartó
A ház bejárati ajtajánál volt a falra rögzítve egy kis szenteltvíztartó. Az érkezésnél és a távozásnál is szerepe volt. Emlékszem, még nekünk is volt otthon, de sajnos már nem volt annyira használatban. Nemrégiben azonban egy ismerősünknél jártunk, ahol észrevettem az ajtó mellett ezt a kis tárgyat. Látszott, hogy használják rendszeresen, mivel nem párolgott el belőle a víz. Külön öröm volt látni, hogy fiatalok használják. Milyen szép gesztus áldást kérni, mielőtt kilépünk az ajtón, vagy épp hálát adni, amikor hazaérkezünk!
Házi áldás
Álmomból felkeltve is tudom az áldás szövegét. Gyerekkoromban sokszor néztem étkezéseknél a kis táblát, ami a falra volt függesztve. Ma már a saját otthonunkban is központi helyet kapott. A házi áldásokkal napjainkban is szoktam találkozni fiatalabb családok, párok otthonában is. Általában nászajándékként kapja az ifjú pár, vagy költözéskor, lakásavató alkalmából. A ház egy központibb helyére vagy rögtön az előszoba falára helyezik el. A házi áldás szövege a jámbor, meghitt vallásos életet élők útmutatója.
Feszület
A kereszten függő Jézus a ház több pontján is fellelhető volt. Ezzel még többször lehet találkozni, viszont már nem olyan mértékben, mint nagyszüleink idejében. Egyházi esküvőt követően az atya egy feszületet ad ajándékba a párnak. Mi is kaptunk annak idején. A hálószobában az ajtó fölé lett elhelyezve. A bejáratnál is központi szerepet kapott, hiszen az érkezőnek is nyilvánvalóvá vált, hogy egy keresztény családhoz érkezett.
Szentkép
Szerintem mindenki fejében élnek azok a képek, amikor benyitottunk a nagymamáék hálószobájába és az ágy felett lógott egy nagy méretű festmény a Szent Családról. Gigantikus mérete, aranyozott kerete felhívta a figyelmet arra, hogy a család kiket tart példaképnek, milyen értékekre helyezik a hangsúlyt az otthonukban. Ha ekkora méretű képpel nem is, de már modernebb formában, kisebb és a mai otthonok stílusába jobban beillő illusztrációkkal, tárgyakkal manapság is találkozhatunk.
Házi oltár
Ma már nem igazán lelhető fel egy-egy külön kialakított sarok az otthonokban, pedig igazán meghitt hangulata lehet egy kis házi oltárnak. Nem kell kirívónak, sem nagy méretűnek lennie. Elég hozzá egy kis asztal vagy pult, de akár egy polc is megteszi. Vászonterítő, gyertyák, feszület, szentírás, imakönyv, esetleg keresztény szobrok, ikonok – és máris kész a házi oltárunk, ahol meghittebben tudunk imádkozni, terheinket nap végén letenni.
Falvédők
Ha valamiről, hát a falvédőkről biztosan a régi otthonok, nagyszülői házak jutnak eszünkbe. Igazi díszítőelemei voltak a nappaliknak, konyháknak, az ún. tiszta vagy szép szobáknak. A saját készítésű falvédőkön több minta, szöveg is szerepelhetett. Természetesen ezek között is voltak vallásos, keresztény témájú hímzések. Ezek a kézzel készített tárgyak mutatják a hit fontosságát, hiszen az ötlettől a megmunkálásig minden az Isten iránti alázatról szól. A megerősítő mondatok végigkísérték a mindennapokat.
+1 Rózsafüzér és imakönyv
Azért vettem egynek a kettőt, mert igazából mindig együtt láttam ezek használatát. Bár mindkét tárgy napjainkban is előfordulhat a családi házakban, de leginkább gondosan eltéve egy fiók mélyére. Régen azonban a hálószobában az éjjeli szekrényen hagyták, illetve a rózsafűzért az ágy támlájára is akasztották, ezzel is jelezve, hogy mindennapi használatban van. Akár ébredéskor, akár lefekvéskor gondot fordítottak az emberek a tizedek elimádkozására.
Azt gondolom, hogy a hit külső megnyilvánulásai nélkül is lehet valaki vallásos. Ám elődeink idejében igenis fontos volt kimutatni a Jóisten iránti alázatot, szeretetet. A családok mindennapjaiba beletartozott a közös és az egyéni imádság is.
Talán, ha ma is több helyen találkoznánk ezekkel a tárgyakkal, erősíthetnénk a hitet egymásban és a hozzánk látogatókban is.








