2020.01.21.

Isten nem teremt selejtet – válasz Schobert Norbinak

Schobert Norbi hétfői videójában közzétett gondolatai, melyben a szülés következtében plusz kilókat felszedő nőket hibáztatja a házasságok megromlásáért, villámgyorsan söpört végig az interneten. Gersei Csenge, OFFLINE vendégünk mindig őszintén mesélt korábbi evészavarairól, és odaadóan segít a hasonló problémákkal küzdő lányokon. Kérésünkre most írásban reagál Norbi állításaira.

“Sajnos a nők a szülésnél cseszik el, mert úgy gondolja, hogy értéket adott a férfinek, a családnak. Tényleg adott értéket, csak a férfi szexualitása ezt az értéket nem tudja értékelni. És amikor az 58 kilós nő helyett a 78 kilós vagy 88 kilós hölgy érkezik meg döngő léptekkel a hálószobába, a férfiak számára kínszenvedés. Egy darabig megy a pornófilmnézés, de nem tudja megkívánni és itt mennek tönkre az emberi kapcsolatok és így lesznek a gyerekek félárvák, mert a nők felszedik azt a 20-30 kilót és nem tudják leadni. (…) Úgyhogy kedves nők, a férfiak miatt és a boldog szerelem és a szexualitás miatt muszáj, hogy megtartsátok a lánykori súlyotokat.” – Schobert Norbert

Nem is tudom, hol kezdjem. Még mindig nem találtam vissza önmagamhoz Schobert Norbi azon kijelentésétől, amitől most zeng az egész internet. Nem találok rá szavakat.

Miközben néztem a videót, egyszerre egy csomó kérdés fogalmazódott meg bennem: Vajon hány nő látta már? Vajon mit éreznek most ezzel kapcsolatban? Vajon hányan láttak át ezen a marketingfogáson? De vajon mennyien nem, akiknek most mind bűntudata lehet? Vajon hányan vannak, akik Norbi miatt vesztették el végleg az összes bizalmukat a férfiakban? Vajon látta már anyukám (akinek a teste 4 gyönyörű gyerekről árulkodik)? Vajon ő mit érezhet? Vajon ő elhiszi ezt a sok marhaságot?

Mert akárhogy nézzük, ez bánt. És nem lehet mellette elmenni szótlanul. Mert fáj, ijesztő, elszomorító, frusztráló, és mérhetetlenül dühítő. Mert amikor néztem a videót, egy idő után Norbi hangjában nem csak a népszerűség-hajhászást kezdtem észrevenni, hanem a saját múltbeli, testképzavaros félelmeim hangjait is. Hogy a kinézet a minden. Hogy a testem a minden. Hogy a megfelelés a minden. Hogy a tökéletesség a minden. Mert csak akkor lehetek szerethető, ha tökéletes vagyok.

hirdetés

 „Az igazi veszély ebben az, hogy (…) átrakja a felelősséget a nők vállára, bűntudatot keltve bennük tönkrement kapcsolatokért, az ellaposodott szexuális életükért – felerősítve ezzel azt az amúgy is több évtizedes görcsöt a nőkben, hogy alkattól és egyéni adottságoktól függetlenül vért izzadva küzdjenek egy olyan külsőért, ami a legtöbbek számára elérhetetlen, vagy akár egészségtelen.” (Dr. Almási Kitti)

És a legtöbben tényleg elhisszük. Vért izzadunk. És tudjátok, mi a vége? Boldogság és nyugalom helyett még több elvárás. Ez egy ördögi kör, amit a félelem hajt és alig lehet belőle kiszakadni. Főleg egy ilyen társadalomban, ami a saját bizonytalanságunkra épít.

Ugyan én még csak párkapcsolatban vagyok, egy gyermeknek sem adtam még életet, nem tudom, hogyan érezheti magát egy anyuka szülés után. De a betegségemből való tapasztalataim, a párommal való lassan 3 év együtt járás, és az összes baráti és családi kapcsolatom alapján teljességgel állíthatom, hogy sem a magaddal, sem a másokkal való kapcsolatod nem attól fog függeni, hogy 40, 80, vagy éppen 100 kilót mutat a mérleg (az az eszköz, ami a testtömegeden kívül semmit nem tud rólad mondani az ég világon).

Nagyon tetszik Viktor Frankl gondolata a szeretetről: „Szeretni valakit annyi, mint úgy látni, ahogyan őt Isten elgondolta.”

Mert az ember és egy egészséges férfi-nő kapcsolat egyszerűen nem mérhető kilókban, grammokban, vagy szénhidrátpontokban. Hanem sokkal inkább intimitásban, szeretetben, tiszteletben és mindennapos döntésekben. Hálás vagyok, hogy erre több példát is láthatok, kezdve a saját szüleimmel. Hálás vagyok, hogy vannak férfiak, akik ha rám néznek, nem csak egy testet látnak. Akik őszintén szeretnek azért, aki vagyok, akik nem tárgyiasítanak, nem néznek le, akiktől távol áll a hétköznapi hímsovinizmus. Akik miatt tudom, hogy van remény.

A tested hozzád tartozik. A Szentlélek temploma. És igen, tény, hogy vigyáznunk kell rá, hogy ugyanúgy formában kell tartanunk, mint a lelkünket és szellemünket. De ezt ne a bűntudat miatt, vagy a férjed/párod miatt csináld, vagy mert a Norbi azt mondta. Hanem az egészséged és saját magad miatt. Hogy erős és szép legyen az a templom. De ahogy nincs két egyforma templom, úgy nincs két egyforma test sem. És ez így van jól!

Gyönyörű vagy, úgy, ahogy vagy! Soványan, sportosan, striásan, szülés után, 40 kilósan, 80 kilósan, 100 kilósan, narancsbőrrel, vagy anélkül, a császármetszésed hegével, a hasaddal, a ráncaiddal, az összeérő combjaiddal, a mosolygó arcoddal! Gyönyörű vagy, mert pont olyan vagy, amilyennek Isten elgondolt, és ezt senki nem veheti el tőled!

Legyetek büszkék arra, hogy Isten nőnek teremtett! Keressétek magatokban és másokban is a jót! Legyen hitetek magatokban! Legyetek büszkék a korotokra! Legyetek szabadok abban az örömben, hogy 40 évesen nem kell a 20 éves testetekben élni, mint ahogy nekem sem kell 20 évesen a 12 éves testemben élni. Ne akarjatok megfelelni! Annyira kár lenne! Higgyétek el, hogy egytől egyig megismételhetetlen csodák vagytok úgy, ahogy vagytok! Merjetek szeretni és szeretve lenni! Higgyétek el, hogy érdemesek vagytok a szeretetre. Minden helyzetben, minden formában.

Mert Isten soha nem alkot selejtet!

 

Gersei Csenge

Blog
hirdetés