Blog, Martí Zoltán

Legyél te is csillag!

“Csillag születik” – így neveztek korábban egy  népszerű tehetségkutató versenyt: valóban csillagokra van szükségünk, de nem (csak) ebben az értelemben. Egy írás a csillaggá válásról, arról, hogy micsoda küldetést kaptunk ebbe a világba.

Mélyen megérintett Bese Gergő atya tegnapi blogja, amelyben Vízkereszt napján arra buzdított bennünket, hogy legyünk mi is “Gáspárok, Menyhértek, Boldizsárok”, azaz mi is köszöntsük a Megváltót, találjunk oda hozzá. Ennek kapcsán gondolkodtam el rajta, hogy nem csak a három király szerepébe “bújhatunk”, hanem egy annál is izgalmasabb és felelősségteljesebbe is: mi lehetünk a fénylő csillag, amely elvezet másokat Krisztushoz!

Követni a csillagot

“Ti vagytok a világ világossága” – jelentette ki Jézus a hegyi beszédben. Időről-időre rácsodálkozhatunk arra, hogy micsoda bizalmat kaptunk – és persze mekkora felelősséget is. Hogyan lehetnék én a világ világossága, hogyan vezethetnék én másokat bűnös emberként a betlehemi jászol csodájához? Pedig erre kaptunk meghívást, Isten nem az alkalmasokat választja ki, hanem az alkalmatlanokat teszi alkalmassá – ha engeded és hagyod.

Arra lettünk meghívva, hogy ragyogjunk – de nem úgy, ahogy a reklámokban látod, hanem egy sokkal tisztább, belső ragyogásra, a tökéletes tisztaságra. Merj olyan életet élni, amellyel másokat közelebb viszel Jézushoz: ha csak bűntelen és makulátlan emberek tehetnék ezt meg, akkor már rég veszett ügyünk lenne.

Időnként azonban újra és újra fel kell mérnünk, hogy vajon mennyire fénylik a csillagunk? Vajon nem takarja-e el egy-egy felhő, amely akadályoz másokat abban, hogy meglássák bennünk Isten képmását? Kedves Csillag, hatalmas a felelősséged: ha egyszer csak kihunysz, akkor megtorpanhatnak azok, akik miattad is kezdték el keresni a Megváltót, és akik maguk is iránytűvé válhatnak majd egyszer.

Kívánom mindannyiunknak, hogy ismerjük fel küldetésünket, az életünkkel való tanúságtétel lehetőségét, hogy magunk is eszközei lehessünk az örömhír terjesztésének, hogy minél többen térdelhessünk ott, a betlehemi jászolnál.

Martí Zoltán

Fotó: Poxabay

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás