Blog, Szilágyi Anna

Szívszorító

Szilágyi Anna tegnap a Gyermekszívsebészeti Központban járt, ahol megrendítő dolgokat látott: szívből ajánljuk gondolatait elolvasásra!

Vannak pillanatok, amelyek lehetőséget adnak, hogy perspektívát váltsunk. Hogy újraértékeljük az életünket. Tegnap a kardiológiai intézet Gyermekszívsebészeti Központjában jártam riportot készíteni.

Sejtettem, hogy megrendítő lesz, de azt nem, hogy ennyire. 

Testközelből látni, ahogy egy-két napos csecsemő életéért küzdenek… Látni,ahogy műtik a felnyitott mellkasában a kis szívét… Aztán végigmenni az intenzív osztályon, ahol hasonló korú babák hasonló operációkra várnak… Látni egy-egy pillanatra a szülőket, akik elképzelni sem tudom, hogy min mennek keresztül. Beszélgetni az orvosokkal, akik az életek megmentésére és a gyógyításra szánják magukat, teljesen, mindenestül, folyamatosan elérhetően, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

hirdetés

Nehéz szavakkal leírni, ami ott történt, kívül és bennem belül is. Kérdések kavalkádja.

Mégis milyen problémáim vannak ehhez képest?
Mennyire bele vagyok feledkezve sokszor önmagamba? 
Értékelem az élet nagyszerűségét? 
Azt, hogy mekkora ajándék, hogy felkelhetek reggel egészségesen?

Alapvetően sokkal többször és több mindenért adok hálát, mint évekkel ezelőtt. De még így is bőven fejlődhetek az élet(em) nagyobb megbecsülésében. Túl könnyen fókuszálunk a hiányokra és túl könnyen vesszük természetesnek azt, ami jó és érték. Legyen az egy kapcsolat, egy munka, egy átlagos nap.

De hiszem, hogy tudatosan változtathatunk a fókuszon. Emlékeztethetjük magunkat újra és újra arra, hogy mi a fontos. Hogy mennyi jó vesz körül.

Hogy kitől kaptuk az életet és mennyire függünk tőle.

Pedig az egónk szereti elhitetni velünk, hogy minden megy egyedül is. De a valóság az, hogy Isten nélkül egy szívdobbanásunk sem lehetne.

 

Szilágyi Anna

 

Kiemelt kép: 24.hu

Többi fotó: Szilágyi  Anna – Facebook

Még nem érkezett hozzászólás