Az időutazó felesége ismerősen csenghet, hiszen egy regényről van szó, amelyből néhány éve film is készült. Most pedig egy sorozatot írtak belőle, amelyről én elsőre nem sok jót feltételeztem, később viszont abszolút pozitívan csalódtam. Izgalmas történet, kreatív megoldások, sokszor megható, még többször vicces jelenetek, szerethető karakterek. Érdemes adni neki egy esélyt!
Vágyunk rá, hogy több időt töltsünk Istennel, de néha bele sem gondolunk, milyen mértékben formálja a jellemünket, a szívünket, a gondolatainkat, ha rendszeresen találkozunk Vele. Ez a lehető legjobb program a világon! Íme néhány dolog, ami változni fog benned az imáid hatására.
„Hogyan vegyél rá bárkit bármire? Hogyan legyél egy óra alatt jó nő, hogy minden pasi téged akarjon? Hogyan urald az érzelmeid? Hogyan vedd a kezedbe életed irányítását?” Nagyjából hasonló témák körül forognak a könyvespolcok sikerlistáinak élén álló könyvek. De miért vágynak erre az emberek? Valójában milyen hiányra tapintanak rá ezek a könyvek – és kínálnak álmegoldásokat?
Amíg mi a hosszú hétvégénket töltöttük a családunkkal, a barátainkkal, addig kicsit távolabb ötvennél is több embert gyilkoltak meg a pünkösdi misén. Itt az ideje annak, hogy kicsit megálljunk és elgondolkodjunk ezen a kontraszton. Itt az ideje, hogy az addig természetesnek vett dolgokért, például a békéért hálát adjunk. Itt az ideje, hogy kitekintsünk a saját kis életünkből, annak küzdelmeiből, és közbenjárjunk a világ több száz millió szenvedő keresztényéért.
Bár a világban egymást érik a súlyos problémák, legyen szó világjárványról, háborúról, inflációról, a híroldalak előszeretettel cikkeznek egy sokkal inkább bulvár irányába hajazó témáról, két sztár viharos peréről, Johnny Depp és Amber Heard összecsapásáról. A kattintások száma pedig minden róluk szóló cikknél óriási volt. De vajon miért? Miért foglalkoztat minket – valljuk be, a keresztényeket is – két celeb pere ilyen mértékben? Miért szeretünk erről beszélni? És mi lehet a tanulság Krisztus-követőkként?
Mit kezdünk azzal a sok stresszel és szorongással, ami nap mint nap bennünk van? Elnyomjuk Netflixszel, egy kis bulival, leöblítjük alkohollal? Mit tegyünk, ha tudjuk, hogy hosszú távon nem ez a megoldás, de valahogy mégsem sikerül változtatni? Miért feltételezzük Istenről, hogy csak összeszedetten és megnyugodva mehetünk Hozzá? Van más út, amely a szabadságba, megkönnyebbülésbe, valódi békességbe visz. Lépjünk rá együtt!
Sok olyan történetet ismerünk, amikor azért nem alkalmaznak nőket a munkáltatók, mert gyereket várnak, sőt akár az is kizáró ok lehet, ha a következő években szeretnének a férjükkel babát. Van azonban üdítő ellenpélda is: egy amerikai cég vezetője erről írt személyes LinkedIn profilján, a magyar példák közül pedig a Három Királyfi, Három Királylány Alapítványt a munka-magénélet egyensúlyt támogató programjáról kérdeztük.
Lényegében bármit bálvánnyá tudunk tenni, nem kell valami romlott dolognak lennie. Mindaz, amit Isten elé veszünk, eltereli a fókuszunkat Róla. Igen, akár a küldetésünk, elhívásunk kutatása is.
Ítélkezem, tehát vagyok? Mintha valahogy így állnánk hozzá a folyamatos ítélkezésünkhöz – emberi mivoltunk szerves részeként. Pedig van más választási lehetőségünk. De ahhoz, hogy változni tudjunk, be kell vonnunk Istent is a folyamatba.
Vannak pontok az életünkben, ahol megállunk és megkérdezzük: kiben bíztam eddig? Valójában kit tettem az életem középpontjává? Ez a néhány sor neked szól, ha csalódtál az emberekben, vagy akár úgy érzed, Istenben is.
