Blog, Szilágyi Anna

Szükségem van rád. Szükségem van rád?

Szilágyi Anna írása a szeretetéhségről, Isten szeretetéről, és arról a dilemmáról, hogy szükségünk van-e ehhez egy társra!

Igen, szeretetéhes vagyok. Nagyon. Ahogy minden más ember körülöttem. Van, aki ügyesen titkolja. Folyamatosan elfoglaltnak és teljesen függetlennek mutatja magát a kapcsolatoktól, de ez nem igaz. Mindenki vágyik az igazi, őszinte, feltétel nélküli szeretetre. A valódi, minőségi figyelemre. A közös időre, élményekre. A kapcsolódásra. Az intimitásra. Egy érintésre. Egy pillantásra.

Igen, a tátongó, mindig új megerősítések, új biztosítékok után kutató, néha kétségbeesett, néha megpihenő űrt a szívünkben csak a Mennyei Apukánk tudja csordultig betölteni. De nem véletlen, hogy egymásnak is teremtett minket. Sokszor a szeretete épp egy másik emberen keresztül ér el hozzánk.

Ahogy másnak is sokszor rajtunk keresztül juttatja el a szeretetét.

Igen, fontos tudatosítani, hogy nekem CSAK Jézusra van szükségem, rá viszont minden pillanatban. Ez a szövetség köztünk örök, mély és megingathatatlan. Még akkor is, ha az érzéseim nem mindig azt mutatják, hogy velem van. De az igazság mindig erősebb, mint az érzések. Az Igazság maga Jézus Krisztus. A szeretet maga Isten.

Igen, fontos emlékeztetni magam, hogy ez a legfontosabb kapcsolat az életemben. Hogy nincs szükségem férfiak folyamatos figyelmére és elismerésére ahhoz, hogy tudjam: nő vagyok, méghozzá különleges, egyedi, értékes nő. De képmutatónak sem kell lennem, és a csalódások, sebek miatt önvédelemből eljátszani, hogy erős, független, határozott csaj vagyok. „Párkapcsolat? Ugyan már! Csak a gyengék vágynak gyengédségre!” – mondogatom néha, hol tudatosan, hol szavak nélkül, a viselkedésemmel.

Igen, hatalmas bátorság kell a sebezhetőséghez. Ahhoz is, hogy beismerjem: megtaláltam Istent, de persze, hogy emberi kapcsolatokra is vágyom. Társra is. Társ. Mit is jelent ez? Társ a győzelemben, társ a veszteségben. Társ az örömben, társ a fájdalomban. Társ, amikor gyönyörű vagy, társ, amikor kimondottan rosszul nézel ki. Társ, amikor könnyű szeretni egymást, társ, amikor nehéz.

Igen, a társ ajándék. Ajándék nélkül is tudsz élni, de hatalmas örömöt ad, amikor megkapod. És persze tovább is. Nem egyszeri, hanem folyamatos,a  földi élet végéig tartó ajándék, akinek minden egyes nap lehet örülni, az Ajándékozónak pedig hálát adni érte. Akkor is, amikor szerelemben úszol. Akkor is, amikor haragodban fel tudnád rúgni. Hálát adni azért, aki. Hálát adni, hogy nincs szükségem egy férjre ahhoz, hogy boldog legyek. Csak Isten tud mélyen boldoggá tenni.

Igen, Jézus az egyetlen igazi forrás. Csak az Ő szeretete tudja oltani a szomjam. De mennyivel jobb valakivel együtt inni az Élet Vizéből!

Szilágyi Anna

Fotó: ShutterStock

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás