Blog, Varga Gergő Zoltán

3 jó tanács aktív böjtölőknek

Néhány napja már írtunk arról nektek (itt), hogy milyen emberléptékű tud lenni egy nagyböjti elhatározás, és mennyire fel lehet ajánlani mindennapos dolgokat is. Ma három gondolatot hoztunk nektek, amelyekkel talán érdemes ebben az időszakban élni.

Tudom, hogy a böjt arról szól, hogy megtapasztaljuk a határainkat, közösséget vállaljunk Krisztus szenvedésével és szándékosan keressük a gyöngeségünket, ami által abban is Krisztusra tudunk támaszkodni, amiben az év más napjain talán nem, hiszen mindig ott a legkönnyebb az Úr közelségét megérezni, ahol valahogy kicsúszott a lábunk alól a talaj. Viszont van néhány dolog, amit azért érdemes észben tartani. Elsősorban…

Vigyázz magadra!

És tényleg vigyázz az egészségedre! Böjt ide vagy oda, ha a munkád, vagy bármi más következtében amúgy is rendszertelenül, tápanyagbevitelre mindenfajta odafigyelés nélkül, vagy rendszeresen, de egészségtelenül szoktál enni, ne az legyen az első gondolatod, hogy akkor most 40 napig kenyéren és vízen fogsz élni. Senkit nem arra buzdítok, hogy a böjt radikálisabb formáit ne próbálja megélni, csak tartsuk észben, az életünk és annak épsége őrzésében felelősségünk van. Legalábbis, amíg a lelkitükör nyomán meggyónandó, ha egészségem nem vigyáztam, addig érdemes ezt észben tartani.

Ne magadért böjtölj!

Sokan döntünk úgy, a fentebbi gondolatok értelmében, hogy akkor itt az ideje sportolni/rendesen étkezni/szépirodalmat olvasni, meg minden olyan dolgot elvégezni, ami nagyon nehezünkre esik – főleg, ha már egy rég elengedett újévi fogadalomról is van szó –, mondván, hogy ez tényleg nagyon nehezünkre esik és pont jó lesz böjtnek, hiszen nem csak önsanyargatásról lehet itt szó. Tényleg jó az, ha olyan dolgot végzünk böjt során, amivel lemondunk az adott időben egy kényelmesebb, általánosabban végzett tevékenységről. Viszont annak ellenére, hogy ennek olyan haszna és értéke van az életünkben, amit amúgy is szeretnénk a részévé tenni, csak valamiért eddig nem voltunk rá képesek, azért nem használhatjuk egyfajta külső motivációként a nagyböjti időszakot. Érdemes figyelni, hogy böjti áldozatvállalásom kiválasztásának mozgatórugójaként csak és kizárólag az Istenhez való közeledés jelenik meg, vagy akár csak parányi szikraként is az én életminőségem javítása.

Légy kitartó!

Tudom, banális, de sokszor mégsem megy. Erőfeszítésedben, ha már nem elég az érv, hogy ezt nem magadért, hanem Istenért teszed, hogy tevékenyen Krisztus nyomában jársz, hiszen Ő is aktívan gyakorolta ezt a műfajt, hogy tudod, ennek a fajta imádságnak hatalmas ereje van, akkor érdemes még azt is hozzácsapni a listához, hogy a böjt (mint a szenvedés sok formája általában), erősíti a jellemet, akaratot, edzi a lelket, és ha szabad így mondani, gerincet ad az embernek, tartást, amivel emelt tekintettel, büszkén járhat a világban. Krisztusi emberként lehettek jelek, só, hegyre épült város!

Ugyan már elkezdődött a böjt, de böjtölni elkezdeni sose késő!

Varga Gergő Zoltán

Még nem érkezett hozzászólás