Mindent átadni az Atyának

A böjt egyik lényeges része az önátadás. Valamiért ezzel kapcsolatban mégis félelem szokott elfogni. Gyenge emberi gondolataim azon szoktak keringeni, hogy nem szeretném elveszíteni azt, ami fontos a számomra, mert szeretem az életet, szeretek élni. Mégis hogyan tudnék minderről lemondani?

Már jó pár éve kapcsolatot tartok a Fokoláre lelkiségi mozgalommal, hiszen lelkiségük sok nehézségen segített már át, főleg szemináriumi problémákon. Ennek a lelkületnek az egyik legsarkalatosabb pontja az önátadás, az, hogy egész életünket adjuk át az Atyának. Végtére is, Jézus is ezt csinálta, kiüresítette önmagát, és akaratát alárendelte Atyja akaratának (Mt 26,39). Ezért ha rá akarunk hasonlítani, akkor nekünk is mindent át kell adnunk a Mennyei Atyának.

Hát igen ám, csak ez tényleg nem olyan könnyű. Hiszen sok mindenem van, ami fontos számomra, ami még csak nem is tárgyi dolog. Család, barátok, hobbi, álmok. Ezekről vajon mind le kell mondanom? – gondoltam magamban sokszor. De hisz, ezek nagyon fontosak a számomra.

Nemrég a kápolnában erről elmélkedtem, hogy mégis hogyan teljesítsem ezt az önátadást. Aztán arra gondoltam, hogy ez az önátadás mégsem jelentheti azt, hogy mindent teljesen el kell magamtól dobni. Hiszen Istennek úgy van rám szüksége, amilyen vagyok. A teljes személyiségemmel szeret engem. Akkor pedig mégsem eldobnom kell magamtól az értékeimet, hanem azokat Isten szemével szeretnem és használnom. Ha valamit felajánlok az Atyának, akkor úgy is mondhatom, hogy rábízom az értékeimet, és ezentúl az Ő akarata szerint élek velük.

Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az álmaimat és kedves tevékenységeimet próbálom Isten szemével szemlélni. Keresem, hogy Ő mit is akar velük, hogyan akarja felhasználni a javamra. A családtagjaimat és barátaimat is úgy kell szeretnem, hogy az Atyát szeretem bennük, és engedem, hogy az Atya szeressen engem őáltaluk. De sose felejtsem el, hogy minden mögött és mindenben Isten van, hiszen neki ajánlottam mindent.

hirdetés

Befejezésül álljon itt Loyolai Szent Ignác imája az önátadásról:

Fogadd el, Uram, szabadságomat, 
fogadd egészen,

Vedd értelmemet, akaratomat 
s emlékezésem.

Mindazt, amim van, és ami vagyok, 
Te adtad ingyen: 
visszaadok, Uram, visszaadok 
egyszerre mindent.

Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed; 
csak egyet hagyj meg ajándékodul: 
szeretnem téged.

Csak a szeretet maradjon enyém 
a kegyelemmel, 
s minden, de minden 
gazdagság enyém, 
más semmi nem kell. 

Kiss Máté

hirdetés